A forradalomhoz gyengék vagyunk
A forradalomhoz gyengék vagyunk
2007. 08. 29.
Tíz éve járok MIÉP-gyűlésre – semmi bajom, munkaköri kötelesség –, tíz év
alatt a szemem előtt sorvadt el a valamikori tömegpárt. A helyszín – Hősök tere
– a régi, Csurka István is tartja pozícióját, a színvonal a megszokott, a
méretek azonban drasztikus változáson mentek keresztül. A színpad körül
elkerített területen ma is bocskais, vagy fekete öltönyös, fehéringes,
nyakkendőmentes férfiak beszélgetnek, cigarettáznak mint egykor, csak létszámban
fogytak meg kissé. Az utolsó két választási vereség óta kikoptak az elnök
emberei, csak Bogdán Emil bácsi – állatorvos és fajelméleti szakértő – maradt az
ismertebb figurák közül. És persze Papolczy Gizella, az elnök élettársa, a párt
pénztárnoka. A talpig feketébe burkolódzott asszony éppen vaskos pénzköteget ad
át egy furgon sofőrjének – feltehetően a hangosításért cserébe.