Szobota Zoltán

452 Cikk

2014. 09. 12. (XVIII/37)

Nem eszem madárpókot

Nem eszem madárpókot

Amint megegyeztek a baloldali pártok, hogy őt jelölik polgármesternek, képletesen és szó szerint is nyakába borult egy vödör jeges víz. Sajnálja Horváth Csabát, megkérdőjelezi Tarlós szavahihetőségét, de azért kihívja egy szájkaratéra. A Fidesszel szemben szerinte a polgári engedetlenség is benne van a pakliban. Ha megválasztják, felhúzza a leszakadt kerületeket, valamint újraindítja a tűcsereprogramot.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 08. 29. (XVIII/35)

Nincs magyar exodus

Nincs magyar exodus

Több nyugat-európai és tengerentúli orgánum foglalkozott terjedelmes cikkben az Európából Izraelbe irányuló bevándorlással. Leginkább az ukrán és a francia – politikai indíttatású – alijázás jelentős, míg a közép-kelet-európai régióból egészen más motívumok szerepelnek a távozás indokaként. Magyarországról kevesen hagyják hátuk mögött a virágzó budapesti zsidó életet, és sokan rövidesen hazatérnek, még ha a politikai szituáció sokuk megítélése szerint kifejezetten instabilnak mondható is.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 08. 15. (XVIII/33)

Olcsó és kinyír

Olcsó és kinyír

Idén nyáron több esetben is rendőrt, illetve mentőt kellett hívni olyan meztelenül, őrjöngve rohangáló fiatalokhoz, akik a legújabb dizájnerdrogok hatása alatt váltak ön- és közveszélyessé. Az anyagot potom pénzért lehet beszerezni, és tízből nyolc fogyasztónál kórház a vége.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 07. 25. (XVIII/30)

Rosszkor, rossz helyen

Rosszkor, rossz helyen

Sokkal nagyobb ellenállásra számított a kormány a Szabadság téri megszállási emlékmű puccsszerű, éjszakai felállítása nyomán, ezért az előre bekészített kommunikációs patronjainak nagy részét a tárban hagyta – értesült a Hetek kormányzati forrásokból. A szoborról elmondható, hogy tulajdonképpen valamennyi történelmileg érintett kisebbség megalázva érzi magát a megvalósulása kapcsán, az ügyben résztvevő kormánypárti potentátok és csinovnyikok pedig máig nem értik, hogy mi szükség volt a több hónapos botrány eszkalálására. Úgy tűnik, minden vektor egy irányba mutat.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 07. 18. (XVIII/29)

„Az ellenzéknek is támogatnia kellene a kormányt"

„Az ellenzéknek is támogatnia kellene a kormányt"

Több száz civil szervezetet fognak össze. Hatszor vittek már százezres tömeget az utcára Békemenet néven. Újjászerveznék a baloldalt, hogy legyen méltó ellensúlya a Fidesz táborának. Ettől még, ha kell, a mostani kormánynak is beszólnak, sőt akár az unió szerveit is felvilágosítják a kelet-európai gondolkodásról. Nem akarnak királycsinálók lenni, de tisztában vannak a tömegbefolyás erejével. Vallják: nincsenek pártatlan civilek. Ők sem azok.

Szobota Zoltán / Háttér

2014. 07. 04. (XVIII/27)

Dübörög az adósmentés

Dübörög az adósmentés

Benyújtotta az Országgyűlésnek a kormány a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatát, amely tulajdonképpen az alapjait teszi le egy őszi nagyszabású műveletnek. Végső soron a hitelek forintosítása a cél, bár ebbe szakértők szerint belereccsenhet a bankszektor, s az már viszont minden magyar embert érint.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 07. 11. (XVIII/28)

Kegyelemdöfés

Kegyelemdöfés

Annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság tavalyi döntése kvázi visszahelyezte státuszukba az új egyházügyi törvény életbe lépése nyomán jogfosztott vallási közösségeket, továbbá a Magyar Állammal szemben tizenhét kisegyház nyert pert idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, úgy tűnik, a jobboldali többség nem hajlik a jó szóra. A héten tíz egyesületi létbe száműzött felekezet vérzett el az elismerési eljárás bizottsági szakaszában. Az országgyűlés ősszel dönt a sorsukról.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 06. 20. (XVIII/25)

Új határozat a devizahitelesek ügyében

Új határozat a devizahitelesek ügyében

Hiba volna túlértékelni a Kúriának a devizahitelesek ügyében hozott jogegységi határozatát – vallják a lapunknak nyilatkozó szakemberek, hozzátéve: ahogyan eddig is, úgy továbbra is politikai döntésen múlik, hogy milyen mértékben és kiken segít a kormány az őszi ülésszakra ígért „mentőcsomagjával”.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 06. 13. (XVIII/24)

Tisza cipőben

Orbán Viktor egyik politikai ikonja Tisza István. A millennium évében már felavatott egy szobrot Debrecenben, amely a tragikus sorsú grófot ábrázolja, és a Kossuth tér idei rekonstrukciójában is kitüntetett figyelem jutott a nagy elődnek. Kérdés, hogy milyen kormányzati modellben gondolkodik a miniszterelnök, ha úgy fogalmaz, hogy a csaknem száz éve elhunyt kormányfő „egy új korszak szimbóluma lehet” Magyarországon.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 04. 30. (XVIII/18)

Mámorpolitika

Hazánkban 800 ezer alkoholbeteg él, akiknek 40 százaléka hölgy. Rapszódikusan sokat ivó pedig 1,5 millió honfitársunk. A héten váratlanul előkerült egy nemzeti alkoholstratégia, amelyről a szakma nem értesült, az érintett államtitkárság pedig – legalábbis lapzártánkig – mélyen hallgat.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 04. 25. (XVIII/17)

Párbeszéd hiányában kordonbontás

Párbeszéd hiányában kordonbontás

Lapzártánkig nem történt hivatalos szintű kapcsolatfelvétel az állami irányítású emlékévet bojkottáló zsidó szervezetek és a kormányzat között. Kormányzati forrásaink szerint tudatos taktikai húzás volt a Szabadság téri emlékmű előkészületi munkáinak folytatása, és a kordonbontók folyamatosan „talicskázzák is a téglát az építkezéshez”. Időközben megváltozott a szoborcsoport eredetileg megálmodott összképe.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 04. 11. (XVIII/15)

Családi ezüst

Családi ezüst

Március végén került ismét hazánkba a felbecsülhetetlen értékű, ókori római eredetű Seuso-kincs tizennégy darabjának fele, melyet a 15 millió eurós vételárról döntő miniszterelnök „Magyarország családi ezüstjének” nevezett. A nagyméretű, étkezéshez és tisztálkodáshoz használt ezüst dísztárgyegyüttes több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta a nevét, aki a mai Polgárdi területén élt, és ő vagy örökösei vélhetően valamelyik katonai betörés alkalmával rejtették el az edényeket a 4-5. század fordulóján. A kincs 1990-ben bukkant fel a New York-i Sotheby’s aukciós ház árverésén, ám arra először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be. Hazánk az elmúlt 25 évben többször is próbálta visszaszerezni az ezüstkincseket, a megállapodások többek között a műtárgyak magas ára miatt hiúsultak meg.

Szobota Zoltán / Háttér

2014. 04. 11. (XVIII/15)

Pofon Strasbourgból

Pofon Strasbourgból

Az Emberi Jogok Európai Bírósága keddi ítéletében kimondta: a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának tekintetében sérült a magyar államot beperlő vallási közösségek gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. A pergyőztes tizenhét felekezet milliárdos nagyságrendű kártérítésre számíthat.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 03. 21. (XVIII/12)

Menny és pokol két órában

Menny és pokol két órában

Ünnepi szentmisére gyűltek egybe a hét elején Feri atya és hívei a budapesti Syma csarnokba. Legalábbis ez lehetett a benyomása a DK kampányeseményén annak, akit nem ragadott magával az ilyenkor minimálisan elvárható választási ígérethalmaz helyett prezentált hagymázas moralizálás és a politikai jobboldallal összekevert kereszténység kioktatása.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 03. 14. (XVIII/11)

Keresztényüldözést ígér a Jobbik

Keresztényüldözést ígér a Jobbik

A szélsőjobboldali párt 2014-es országgyűlési választási programjában és az általuk szervezett kampánygyűlések visszatérő témái között rendre feltűnik a Hit Gyülekezete. Választóiknak most már hivatalosan is azt ígérik, hogy hatalomra kerülésük esetén megfosztják egyházi státuszától Európa legnagyobb neoprotestáns közösségét.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 03. 07. (XVIII/10)

Elítélték a csaló papot

Elítélték a csaló papot

Húsz év bűncselekmény, hatvan feljelentés, két év nyomozás, egy vádlott, két év bíróság és közel négy év börtönbüntetés az egyenlege annak az egyházmegyei panamának, amelyből komoly politikai manőverek árán lehetett csak kimenteni egy püspököt és további egy tucat elkövetőt. Egy ukrán e-mail címről a lapunk szerkesztőségébe is eljuttatott névtelen, a Legfőbb Ügyészségnek címzett nyílt levélben csalódott pécsi katolikusok igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét a négy éve húzódó büntetőeljárás nyilvánvaló ellentmondásaira.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 02. 21. (XVIII/8)

Ukrajna már rég’ kettészakadt

Ukrajna már rég’ kettészakadt

Mennyire nyugalmas a kárpátaljai magyarok helyzete? Van valós alapja azoknak a híreszteléseknek, hogy a válsághelyzetben önöket is érték atrocitások?– Kárpátalja az összukrán átlagnál nyugalmasabb hely. Ehhez képest a tüntetők nemrég elfoglalták a megyei adminisztráció egyik épületét. Magyarokat egyelőre nem ért atrocitás, de kétségtelen, hogy egy polgárháborús helyzetben az adott ország etnikai kisebbségei potenciálisan veszélyeztetettebbek.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 01. 24. (XVIII/4)

Tömeggyilkosság átfogalmazva

Tömeggyilkosság átfogalmazva

Botrányosra sikeredett az adóforintjainkból létrehozott immár sokadik történelem-újraértelmező műhely debütálása. A Miniszterelnökséget irányító államtitkár alá rendelt Veritas Történetkutató Intézet vezetőjének hátszelet biztosító kormányzati körök vélhetően nem azért haragszanak Szakály Sándorra, mert idegenrendészeti eljárásnak titulálta a magyar holokauszt első tömeggyilkosságát, hanem mert rosszkor (és főleg túl korán) tette: a holokauszt-emlékév nyitányaként. Lapunk a téma több kutatójával és szakértőjével igyekezett rekonstruálni, hogy mi is történt valójában Kamenyec-Podolszkijban, és hogyan asszisztált az akkori magyar közigazgatás Horthy Miklós barátja révén az ukrán és náci katonák háborús rémtettéhez.

Szobota Zoltán / Belföld

2014. 01. 03. (XVIII/1)

Újévi beszélgetés Pajor Tamással

Újévi beszélgetés Pajor Tamással

Az elmúlt 25 évben nagyon sok zenei stílussal próbálkoztál. Kerestél valami teljesen hozzád illőt, vagy ezekre csupán eszközként tekintettél a szövegeid közlésében?

Szobota Zoltán / Hit és értékek

A szomszéd fiú

A szomszéd fiú

Márton János gyermekként költözött az Andrássy út 58-ba, és az azt követő tizenhat évben végignézte a nyilasok hatalomra jutásának előkészületeit, majd később a kommunisták politikai rendőrségének térfoglalását a lakótömbben, Budapest napjainkra talán legvéresebb múltú épületében. „A szó szoros értelmében rálátásom volt az ott zajló eseményekre” – meséli a már nyugdíjas éveit taposó magyar–történelem szakos tanár, aki néhány évvel ezelőtt ellátogatott a Terror Házába, hogy megnézze, hogyan dolgozták fel a két diktatúra időszakát a 2002-es választások finisében megnyíló múzeum szakértői.

Szobota Zoltán / Háttér

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!