Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormány hivatalos álláspontját képviselte a törvényjavaslatról szóló parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka, amikor azt állította: „Az MTV-székház 2006. őszi ostroma megrendezett politikai akció volt, hogy leplezze a Gyurcsány-korszak készülődő bukását." Lapunknak több jobboldali politikus nyilatkozott hasonlóan az elmúlt hónapokban, és jelezték, hogy köreikben általánosan elfogadott tézis, miszerint az MTV székházának ostroma és a későbbi utcai randalírozások hátterében titkosszolgálati akciók álltak.

Több mint fél év kellett ahhoz a rendőrségnek, hogy összehozzon egy szembesítést a Magyar Szigeten tavaly nyáron újságíróinkat ért atrocitás ügyében. Közben az öt elkövetőből egyre szűkült a gyanúsítottak száma – Zagyva György Gyula jobbikos parlamenti képviselő eltűnt az eljárásból –, bűncselekmények helyett pedig már csak egy vétség miatt nyomoz a hatóság.

Megtörtént a hungarikumnak szánt romastratégiánk felkonferálása Brüsszelben, melyet idehaza újabb belpolitikai tajték követett. Az eseménynek a magyar elnökség uniós honlapján közzétett beszámolóját ugyanis olyan fotókkal illusztrálták, amely kihagyhatatlan apropót adott itthon egy kis „rasszistázásra”.

A hét közepéig több mint háromezer kárbejelentés érkezett a biztosítókhoz a múlt szombati, Oroszlánytól néhány kilométerre kipattant 4,7-es erősségű földrengés kapcsán. Szakértői becslések szerint a földmozgás okozta károk teljes összege meghaladhatja a félmilliárd forintot.

Egyre kínosabbak a Vatikánnak a magyar főpapság viselt dolgairól napvilágot látó híranyagok. A nyulat még tavalyelőtt egy homoszexuális papokról készült honlap ugrasztotta ki a bokorból, és azóta sorra dőlnek a titokzatos dominó darabjai. Vác nyitotta a sort, majd jött Székesfehérvár, Esztergom és Pécs. Mayer Mihály pécsi püspök napokban történt menesztése kollégáinak is üzenet: az Apostoli Szentszék nem akar magyar ügyeket.

A közalapítványok csaknem felét egy tollvonással törölte a kormány. Az érintettek centralizációt és diktatórikus módszereket emlegetnek, miközben a hivatalos érvelés szerint ezen a fronton is csak úgy hullanak a csontvázak a szekrényből. Beszédes a túlélők listája.

Az ötvenes évek legsötétebb időszakát idéző, a sztálini orvosperekhez hasonló politikai tisztogatás zajlik több tudományos műhelyben, így például a történész és a filozófus szakmán belül is – állítják egybehangzóan az érintettek annak kapcsán, hogy a kormány elszámol-tatási kormánybiztosa feljelentést tett az MTA Filozófiai Kutatóintézetének több pályázata ügyében.

A földnek ezen a pontján huszonkétmillió embert tart szó szerint fogságban a kommunista abnormalitás és az ázsiai fanatizmus ördögi elegye. Az életnek itt szinte semmi értéke nincs, és a szabadság bármely dimenziója gyakorlatilag ismeretlen a lakosság előtt. Vezetőik a világ egyik legnagyobb hadseregét tartják állandó készenlétben, ám arrogáns magabiztosságukat mégsem ez, hanem az atombomba birtoklása adja. Lukács Csaba újságíró, a Magyar Nemzet külföldi tudósítója kétszer járt már Észak-Koreában.

A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Kovács Zoltán szerint – idézem – „a jogszabályban foglaltak minden szempontból megfelelnek az európai alapelvárásoknak”. Tényleg?– Ez az állítás nem igaz. A törvény több ponton is ellentétes az uniós irányelvekkel, az Európai Bizottság is vizsgálja. Ennek egyik alapja az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv. A törvényben e tekintetben a legsúlyosabb problémát a származási ország elvének áttörése jelenti, magyarán a törvény hatálya olyan tartalmakra is kiterjed, amelyek nem magyarországi szerkesztőségekben kerülnek előállításra. Ez abszolúte szembemegy az uniós joggal. A vizsgálat érintheti továbbá az uniós alapjogi chartának való megfelelést is, és a digitális átállás határidejének kitolását, amiről ismereteim szerint a kormány elfelejtette tájékoztatni az uniót. Mindezek mellett politikai nyomásgyakorlást is látunk az uniós kormányok részéről, hogy a magyar vezetés módosítsa a jogszabályokat. Ugyanis a médiára vonatkozó jogszabálycsomag további négy eleme is – amelyből kettő az Alkotmányt is érinti – sok sebből vérzik. A jogalkotási folyamat nem felelt meg a jogalkotási törvény előírásainak. Ez önmagában nem eredményezne súlyos alkotmányellenességet, de súlyos aggályokat vet fel, hogy születésüket nem előzte meg sem szakmai, sem társadalmi vita. Plusz a törvényjavaslatok a jogalkotás átláthatóságának kikerülése érdekében egyéni képviselői indítványként jutottak a parlament elé, majd a szakma hangos tiltakozása ellenére fogadták el őket. Az új médiatörvény nem csak a magyar szólás- és sajtószabadság alkotmányos szintjének nem felel meg, hanem egyenesen az Európai Emberi Jogi Egyezménybe ütközik. Az unió „civilizáltabb” országaiban egyébként minden rendben van a sajtószabadsággal?– Az unió mind a 27 tagállamában vannak problémák a sajtószabadsággal, Angliától Bulgáriáig. A tökéletes sajtószabadság ugyanis a be nem avatkozás. Mivel a szólás- és sajtószabadság nem abszolút jog, így természetesen korlátozható is, a legfontosabb kérdés a korlátozás indoka és mértéke. A tagállamokban eltérőek a beavatkozás szintjei, mindenfelé vannak vitatható gyakorlatok. De ha összességében nézzük a magyar szabályozást, akkor azt kell mondanunk, hogy egyetlen olyan ország sincsen az EU-ban, amelyik egy kormány által befolyásolt, nem független hatóságnak valamennyi médiumra vonatkozóan ennyire széles jogkört biztosítana, hogy az akár internetes honlapok felfüggesztésével, 200 millió forintig terjedő bírsággal is szankcionálhat. Példa nélküli, hogy egyetlen sajtótermékben sem lehet, mondjuk a többséget vagy egy egyházat burkoltan megsérteni. Mivel kiszámíthatatlanok a törvény és a hatóság tevékenységének következményei, egyelőre olyan benyomása van az embernek, mint egy gyógyszerkísérletnél, amit csak több hulla után állítanak le. – A demokrácia alapja nem a hatalmi ágakba vetett bizalom, hiszen ennyi erővel a titkosszolgálatok is felhatalmazhatóak lennének az összes telefon lehallgatására, aztán majd meglátjuk, hogy történik-e visszaélés. A fékeket és ellensúlyokat azért építjük a demokratikus rendszerbe, mert nem bízunk azokban, akikre a hatalmunkat ruháztuk, korlátozni akarjuk őket. A mostani médiaszabályozás megfordította a logikát: a sajtó által ellenőrzött hatalom modellje helyett a hatalom által ellenőrzött sajtó rendszerét vezette be.Mit tart a törvény közvetlen és legnagyobb veszélyének a sajtószabadság vonatkozásában?– A hatósági vizsgálatokat, az elrettentő büntetéseket elkerülendő a törvény legnagyobb veszélye pontosan az öncenzúra beindulása az újságírók körében, ami bénító hatással lehet a sajtószabadságra. A jogalkotó nagyot hibázott akkor, amikor a rádió és televízió hagyományos rendszerében erőltette be a nyomtatott és az internetes sajtót. Mintha nem vették volna észre, hogy megváltozott a médiakörnyezet, a tévékre érvényes korlátozó szabályok az internet világában nem végrehajthatóak. Az anonimitás alapeleme az internetnek, ezzel Kína sem tud mit kezdeni, és Magyarországon sem fog tudni mit kezdeni vele. Így viszont leginkább a nagy, meghatározó, elbújni képtelen médiaszolgálatatók válnak kiszolgáltatottá a bizonytalan jogszabályi követelményeknek. Ezek szerint, ha a médiahatóság komolyan veszi a törvény betűjét és következetesen él lehetőségeivel, akkor át tudja „varrni” a médiapiacot?– Egy olyan döntéshozatali rendszerben, ahol a frekvencia kiosztása arra a Médiatanácsra van bízva, amelyiknek az erre vonatkozó szerződés felbontása is szankciós lehetőségként esik keze ügyébe, nem lehetetlen – legalábbis a frekvenciát használó médiaszolgáltatókat lefedő médiapiaci szegmensben. Az internetes vagy a nyomtatott média esetében ez a veszély álláspontom szerint nem áll fenn. Emellett súlyos problémát jelent, hogy a hatóságon belül vannak olyan jogkörök, amelyek a nyomozó hatóságok feladatait veszik át: kiszállhat szerkesztőségekbe, beléphet helyiségekbe, betekinthet iratokba vagy lefoglalhatja azokat, és így tovább. Szalai Annamária rendeletalkotási jogköre miért aggályos?– Demokratikus alapelv, hogy mindenkire vonatkozó jogi normát csak olyan szerveknek van joguk alkotni, amelyek valamilyen közvetlen felhatalmazás útján legitimációval rendelkeznek erre (országgyűlés, kormány, önkormányzatok, stb). Egy miniszterelnök által kinevezett személynek rendeletalkotási jogot adni, teljes visszaélés a jogalkotási lehetőségekkel. Mi várható az alkotmánybírósági beadványok nyomán?– Mivel a szabályozás nem felel meg a testület által az elmúlt húsz évben kialakított szólásszabadság szintnek, várhatóan alkotmányellenesnek nyílvánítja azt. Feltéve, hogy gyorsan napirendjére veszi a kérdést, amire egyébként semmi sem kötelezi a bírákat.

Az ókori történetírás legellentmondásosabb figurája, aki nélkül egy jelentős korszakot kellene fehér foltnak tekintenünk. Identitása tulajdonképpen paradoxon, hiszen felvállaltan zsidóként érvényesülni a római elitben legalább akkora képtelenség volt az ő korában, mint dezertőr parancsnokként hitvitázni népe érdekében. Élete utolsó művéből érthetjük meg, hogy kontinensünk antiszemita hagyományait az alexandriai görögök exportálták a római elitnek.

Lapzártánk után vezényli le a KDNP esedékes tisztújítását, melynek a bukéját nem az adja, hogy bármi megtörténhet, hanem hogy egy óvatosan gerjedő koalíciós feszültség kellős közepén juttatja szóhoz a jelenlegi pártvezetéssel elégedetlenek magyar hangját.

A kormány alkotmánykoncepciójának múlt heti nyilvánosságra kerülése óta gyakorlatilag koalíciós vitává transzformálódott a kezdeményezők által meghirdetett széles körű társadalmi párbeszéd. Némiképp hasonló helyzet alakult ki, mint az oktatásügyben, amikor a KDNP elképzeléseit a Fidesz szakpolitikusainak kellett helyretennie a sajtó nyilvánossága előtt.

A kormány alkotmánykoncepciójának múlt heti nyilvánosságra kerülése óta gyakorlatilag koalíciós vitává transzformálódott a kezdeményezők által meghirdetett széles körű társadalmi párbeszéd. Némiképp hasonló helyzet alakult ki, mint az oktatásügyben, amikor a KDNP elképzeléseit a Fidesz szakpolitikusainak kellett helyretennie a sajtó nyilvánossága előtt.

Törpe kisebbségben maradt az övéi között Salamon László azon a nyilvános pódiumbeszélgetésen, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának (PPKE-JÁK) az alkotmányozásban résztvevő oktatói, valamint egykori alkotmánybírák jelenlétében zajlott. Az inkább jobboldali gondolkodásukról ismert szaktekintélyek sokkal inkább tudtak azonosulni Sólyom László nem kevés aktuálpolitikai kritikát megfogalmazó vitaindítójával, mint az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke által vázoltakkal.

Amikor Julius Caesar Kr.e. 49-ben átlépte a kis észak-itáliai Rubicon folyót, törvényszegést követett el, így a Szenátussal már évek óta húzódó konfliktusa célegyenesbe fordult. Döntése végül a Római Köztársaság bukásához és a római császárság kialakulásához vezetett. Talán ezt a szimbolikus határt lépte át a Fidesz a hét közepén azzal, hogy két lábbal becsú­szott az Alkotmánybíróságnak, amiért az megsemmisítette a közszolgák végkielégítéseit megsarcoló jogszabályát.

„Az igazán igényes borbarátok társaságában soha nem lehet részeg embert látni. Csak annak borul el az agya, és viszi el a májsorvadás, aki nem uralja szenvedélyének tárgyát. Ady Endre után szabadon a következő az ars poeticám: Az úr én vagyok, a bor csak hitvány szolga, holtommal halni, ez a szolga dolga” – mondja Dr. Rohály Gábor, a fog- és szájbetegségek nyugalmazott szakorvosa, a magyar borszakírás doyenje, akiről az a hír járja, hogy a hazai borszakértők zöme az ő köpenyéből bújt elő. A borakadémikus október 23-án a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta az államfőtől.

Több megválaszolatlan kérdés is körüllengi a vatikáni–magyar vegyes bizottság héten újraindított egyeztetéseit. Nem tudni, mi a féltve őrzött titok, de a tárgyaló felek képviselői mindkét részről kikerülték lapunk megkeresését. A hazai egyházpolitika új korszakát előrevetítő esemény résztvevői lényeges feladatuknak tekintik a hatályos vallástörvény „átvilágítását” is, mellyel kapcsolatban Szászfalvi László egyházügyi államtitkár már korábban megüzente, hogy „kinek van félnivalója”.

Noha a kormány novemberre irányozta elő az egyház-finan­szírozási szabályozás átvilágítását, egy a témát csupán balkézről érintő, kiszivárogtatott oktatáspolitikai dokumentum már a héten nem csekély indulatokat korbácsolt az érintettek körében.

Kultúrforradalom vagy csak egy törvénnyel generált össznépi mozgalom beindítása van készülőben? Kiderül, ha az úgynevezett Hungarikum Munkacsoport Birinyi József vezetésével a honatyák elé tárja elképzeléseit a magyarság milliónyi értékének területi alapon építkező piramisba rendezéséről. És persze akkor, ha a képviselők többsége igent nyom, és még az elvárt milliárdokat is megszavazza a nagyívű vízió kivitelezéséhez.