Vagyim Arisztov

219 Cikk

2003. 07. 25. (VII/30)

Újabb ütések az oligarchákra

Újabb ütések az oligarchákra

Az orosz állam újra ütést mér az oligarchákra. A sorozatot Guszinszkij és Berezovszkij kezdte, most a Jukosz és a Rosznyefty vezetőin a sor. Előző számunkban bemutatott óriáscégek kálváriája tovább folytatódik, gazdasági elemzők attól tartanak, az erőteljes állami fellépés következtében kivonulhatnak a tőkések Oroszországból.

Vagyim Arisztov / Háttér

2003. 07. 18. (VII/29)

Őshazai olaj hazánknak

Őshazai olaj hazánknak

Komoly erősítésbe kezdett a magyar piacon az orosz olajipari óriás, a Jukosz: a közelmúltban a Mollal aláírt szerződés értelmében az elkövetkező tíz év során 72 millió tonna orosz olajat szállít a hazai piacra, mintegy 10 milliárd dollár értékben. Tekintet nélkül arra, hogy a Jukosz évek óta szállít kőolajat Magyarországra, az új szerződés – főleg hatalmas keretösszege miatt – fokozott érdeklődést váltott ki mindkét ország közvéleményében. Az öröm nem felhőtlen, a Jukosz első számú vezetőjét, Mihail Hodorkovszkijt a szerződés aláírása óta rendőrségi idézések, házkutatás, iratlefoglalások érik.

Vagyim Arisztov / Háttér

2003. 07. 11. (VII/28)

Jaj a banditáknak

Jaj a banditáknak

Július ötödikén Moszkvában terrorista robbantások rázták meg a várost. Azonnal életét vesztette tizenegy békés civil, és több mint ötvenen kerültek különböző sebesülésekkel kórházba. Kedd estére további három sérült halt meg. Bár ezek a borzalmak az orosz társadalom számára csak a soron következő sokkot jelentették, a szombati terrortámadás új korszakot nyithat Oroszországnak a terrorral folytatott háborújában.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 06. 27. (VII/26)

Hullanak a fejek Moszkvában

Hullanak a fejek Moszkvában

A szovjet idők óta nem volt még ilyen: Moszkvában június 23-án letartóztatták az igazságszolgáltatás jó néhány magas rangú tisztviselőjét, akiket a köznyelv máris "rendőrmilliomosokként" emleget. Már maga az akció lefolyása is példátlan volt. Hatszáz ember vett részt benne – a titkosszolgálatok, a Főügyészség és a Belügyminisztérium védelmi osztályának munkatársai –, valamint a híres antiterrorista elitalakulat, az Alfa.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 06. 20. (VII/25)

Hasadó világpolitika

Hasadó világpolitika

"Álláspontunk nem ismeretlen: ellenezzük a tömegpusztító fegyverek terjesztését – mindenekelőtt az atomfegyverekét. Noha együttműködünk Iránnal az atomágazatban, ez kimondottan békés célokkal és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőrzése alatt történik" – nyilatkozta Igor Ivanov orosz külügyminiszter június 17-én az indiai külügyminiszterrel folytatott megbeszélésen, és kifejezte reményét azt illetően, hogy Irán egy kiegészítő egyezményt is aláír majd, így "az IAEA kontrollja az összes iráni atomlétesítményre kiterjedhet". Ez sokban segítene eloszlatni bizonyos aggodalmakat – tette hozzá.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 06. 13. (VII/24)

Kegyelem a gerilláknak

Kegyelem a gerilláknak

Amnesztiát hirdettek a Csecsenföldön harcoló, illetve korábbi harcokban részt vett katonáknak Oroszországban. Az Állami Duma határozata június 7-én emelkedett jogerőre, június 9-én pedig az orosz sajtó arról számolt be, hogy huszonnyolc harcos békés körülmények között megvált fegyvereitől, és kilépett a törvénytelen fegyveres alakulatok soraiból. Noha az utóbbi hónapok során ez volt a legnagyobb létszámú, magát megadó csoport, korai lenne az amnesztia sikeréről beszélni.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 06. 06. (VII/23)

Pétervári béke

Pétervári béke

Május végén, június elején Szentpétervár alapításának 300. évfordulóját ünneplő grandiózus rendezvénysorozat volt Oroszország legfontosabb belpolitikai eseménye. Sőt, igazából túl is lépett a belpolitika keretein – az ünnepségeken legalább negyven ország vezetői voltak jelen, ezenkívül számos külföldi turista. A két fő esemény, ami a második legnagyobb orosz várost a világpolitika porondjára emelte, az Oroszország–EU találkozó, valamint a következő napon rendezett Putyin–Bush tárgyalás volt.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 05. 23. (VII/21)

Jelcint bíráló duma

Jelcint bíráló duma

Május 16-án Vlagyimir Putyin elnöki üzenetet olvasott fel az orosz parlament mindkét házának együttes ülésén. Putyin országértékelő beszéde az ország állapotát, a fejlődés menetét és a közeljövő perspektíváit elemezte. Mivel Oroszország elsősorban elnöki, és nem parlamentáris föderatív köztársaság, az elnöki üzenet – melynek tradícióját Borisz Jelcin alapozta meg tíz évvel ezelőtt – a napi politika szempontjából az állam alapdokumentumai közé tartozik, így minden kijelentését árgus szemmel vizsgálják a politikusok és az újságírók. Az üzenet azt a látszatot kelti, mintha az elnök el akarna számolni az elmúlt három évvel, néhány állítása pedig különösen nagy érdeklődést váltott ki. "Az elmúlt év eredményei a három éve elkezdett munka gyümölcsei. Ez alatt a három év alatt nemcsak a romokat takarítottuk el, hanem bizonyos pozitív eredményeket is elértünk" – jelentette ki Putyin már a beszéde kezdetén.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 05. 16. (VII/20)

Fekete hétfő Csecsenföldön

Fekete hétfő Csecsenföldön

"Fekete hétfő" – így jellemezte május 12-ét az orosz média. Ez volt az oroszok által annyira kedvelt májusi ünnepek utáni első munkanap. Elseje és másodika volt a Tavasz és a Munka Napja (azelőtt a Dolgozók nemzetközi szolidaritásának ünnepeként jegyezték), míg kilencedikén Oroszország fasizmus feletti győzelmét ünnepelték. A Győzelem Napjának ünneplése gyakorlatilag vasárnapig eltartott – hétfőn pedig máris egy másfajta háború került a figyelem központjába: a terroristák hadviselése a békés civilek ellen...

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 05. 09. (VII/19)

Elfelejtett hősök

Elfelejtett hősök

Vigyázat, külföldiek – az utóbbi években mind Magyarországon, mind Oroszországban gyakran találkozhattunk ezzel a könyvecskesorozattal, amely egy-egy népnek, köztük "ezeknek a furcsa oroszoknak" a szokásait, mentalitását ismerteti meg az érdeklődővel. Ez utóbbinak az Ünnepek cím? fejezetében olvashatóak a következők: "Oroszország határain kívül kevesen emlékeznek meg arról, hogy a második világháború idején 375 ezer brit, 251 ezer amerikai – és közel 30 millió szovjet ember halt meg. Az oroszok, kiváltképp a veteránok azonban emlékeznek, és igencsak kijönnek a sodrukból, amikor valaki vitatni próbálja a Szovjetunió szerepét a németek feletti győzelemben. A Győzelem Napját katonai díszfelvonulással ünneplik, amely a legnagyobb méret? téren, a moszkvai Vörös téren zajlik."

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 02. 21. (VII/8)

Kifagytak az ellenérvek

Kifagytak az ellenérvek

A múlt hétvégén a világ több országán is végigsöprő háborúellenes tüntetéshullám Oroszországot is elérte – a tüntetők összlétszáma azonban itt alig tizenegyezer volt, ami nagyon csekélynek mondható az ország méreteihez képest. Az orosz politikusok ezt azzal magyarázzák, hogy noha a lakosság túlnyomó többsége nem ért egyet a katonai megoldással Irakban, most azért nem mentek ki sokan az utcára, mert a politikai aktivitás alábbhagyott Oroszországban. Egy dolog otthon politizálni, és más dolog kivonulni az utcára, nem is beszélve a zord orosz télről – teszik hozzá.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 02. 14. (VII/7)

Párizs–Moszkva tengely

Párizs–Moszkva tengely

Akárhogyan oldódik is meg az Irak körül kialakult patthelyzet, az egyre nyilvánvalóbb, hogy az ügyet övező feszültség elvi irányváltásokat eredményez a nemzetközi politikában. Szinte már nem is az a fő kérdés, sikerül-e megdönteni a Szaddám-rezsimet. Jól jelzi mindezt a NATO helyzete: politikai elemzők egyetértenek abban, hogy a szervezet 1949-es megalakulása óta nem élt át olyan meghasonlást, mint ami mostanában tapasztalható tagállamai között. Ez leleplezi az európai nagyhatalmak törekvését arra, hogy Amerika egyenrangú felekként számoljon velük. Franciaország, Németország, valamint a hozzájuk csatlakozó Belgium döntése mögött – mely szerint nem sorakoznak fel Amerika és Nagy-Britannia mellett a Bagdad elleni támadás esetén – legalábbis ez húzódik meg.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 01. 31. (VII/5)

Az olajvád is lepereg Amerikáról

Az olajvád is lepereg Amerikáról

"Oroszország úgy véli, még nincs kiaknázva az iraki válság minden megoldási lehetősége; a szakértőknek több időre volna szükségük munkájuk folytatásához" – hangzott el január 29-én az orosz ORT tévé hírműsorában, a kormány hivatalos állásfoglalásaként. Rögtön ezután Bush elnök kongresszusi beszédéből hallhattunk idézetet, mely szerint Amerika továbbra is nemzetközi támogatást keres Szaddám Huszein rezsimjének megdöntéséhez. Az elnök azt is megjegyezte, hogy "az Egyesült Államok fő irányelvei nem függhetnek más nemzetek döntésétől".

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 01. 24. (VII/4)

Milliók fagyoskodnak

Milliók fagyoskodnak

Az idei tél beköszöntével körülbelül egymillió ember találta magát szembe fűtési problémákkal Oroszországban. Többnyire ők azok, akik központi fűtéses, többemeletes házakban laknak – a vezetékek és kazánok meghibásodásai miatt ezeken a helyeken a nulla fokot sem éri el a hőmérő higanyszála. Az emberek kétségbeesetten próbálnak valami meleget csiholni – általában a gáztűzhely segítségével –, ha éppenséggel nem fagyott be a gáz is a csövekben, mert ilyen is van.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 01. 17. (VII/3)

Moszkva rendet csinál

Moszkva rendet csinál

Az utóbbi napok fő híre, mely értelmében Észak-Korea kilépni készül az atomcsend-, illetve atomsorompó-egyezményekből – tehát ezentúl nem tartja érvényesnek magára nézve a nukleáris kísérletek, és az ilyen fegyverek terjesztésének tilalmát – nagy riadalmat okozott világszerte. A helyzet igen kényes; nem is annyira egy újabb fegyverkezési hajsza, vagy egy terrorista-állam létrejöttének veszélye miatt. Inkább arról van szó, hogy újra át kell értékelni Oroszország és Amerika befolyási övezeteit a világban.

Vagyim Arisztov / Külföld

2003. 01. 10. (VII/2)

Politika ünnepek idején

Politika ünnepek idején

"Személy szerint én úgy gondolom, a nullával egyenlő annak valószínűsége, hogy Irak atomfegyverekkel rendelkezik. Ami pedig a vegyi-, illetve biológiai fegyvereket illeti, természetesen a nemzetközi szakembereknek folytatniuk kell a munkájukat, majd közös – hangsúlyozom, közös – döntést hozni. Nem támogatunk semmilyen egyoldalú lépést."

Vagyim Arisztov / Külföld

2002. 11. 29. (VI/48)

Ahol csak az erős kéz segít

Ahol csak az erős kéz segít

A moszkvai túszdráma eddig még soha nem tapasztalt mérték? aktivitásra késztette az orosz kormányt; a közélet legkülönfélébb szféráiban – mint például a politika, a diplomácia, a jog és a média – nagyban folyik a terrorizmus elleni kampány. Egyedül a hadseregben figyelhető meg némi visszafogottság, ami persze nem jelenti azt, hogy hamarosan nem ők lesznek újra a főszereplők. A csecsenföldi háború történetében új fejezet vette kezdetét, egy olyan periódus, ami leginkább a moszkvai színház túszejtői elleni kommandós bevetésre hasonlít.

Vagyim Arisztov / Külföld

2002. 10. 31. (VI/44)

Ördögi színjáték

Ördögi színjáték

Szeptemberben volt harminc éve, hogy a müncheni olimpián palesztin terroristák foglyul ejtettek tizenegy izraeli sportolót. A kiszabadításukra indított német akcióban mind a tizenegyen életüket vesztették. Az elfogott terroristákat a német kormány egy hónappal később szabadon engedte egy eltérített Lufthansa-gép utasaiért cserébe. 1979-ben a mekkai nagymecsetet elfoglaló és mintegy ezer túszt ejtő iszlámista terroristákat francia és szaúdi biztonsági erők támadták meg. A mentőakcióban 250-en haltak és 600-an sebesültek meg.

Vagyim Arisztov / Háttér

2002. 10. 04. (VI/40)

Hogyan tegyük rendbe Oroszországot?

Hogyan tegyük rendbe Oroszországot?

A napokban Budapesten tartott előadást Nyikolaj Smeljev, a moszkvai Európa Intézet igazgatója, országos hír? közgazdász, és Andronyik Migranyán, a nem kevésbé híres politológus, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora és az Elnöki Tanács tagja. Mindketten a gorbacsovi peresztrojka idején tűntek fel, mikor cikksorozatot jelentettek meg arról, "Hogyan tegyük rendbe a Szovjetuniót?", amelyet később "Hogyan tegyük rendbe Oroszországot?" címmel folytattak. A két tudós két különböző nézőpontot képvisel Oroszország jelenlegi helyzetét, de jövőbeli lehetőségeit illetően is.

Vagyim Arisztov / Háttér

Oroszország füstjelei

Oroszország füstjelei

"Moszkva felett kedden besűrűsödött a szmog. Füstbe burkolóztak a Kreml bástyái, a város magasabb épületei gyakorlatilag láthatatlanná váltak. Egyes útszakaszokon csak bekapcsolt fényszórókkal lehet autózni. Előző este a külvárosokban alig lehetett levegőt venni, a maró füst könnyet csalt a szemekbe, a látótávolság a minimumra szűkült"

Vagyim Arisztov / Külföld

« Előző Következő »

Aktuális hetilap

Kövessen minket!

Az ezen a weboldalon megjelenő szövegek, grafikák, képek, hangfelvételek, video anyagok vagy egyéb tartalmak szerzői jogvédelem alatt állnak. A Hetek.hu Kft. minden jogot fenntart a tartalommal kapcsolatosan, beleértve a tartalom szöveg- és adatbányászat céljára való felhasználását is – A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezései értelmében a törvény 35/A. § (1) paragrafusa és a digitális szolgáltatások piacairól szóló európai irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 Irányelve) 4. cikke alapján. © 2024 HETEK.HU Kft.

Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu

Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!