A zene és az irodalom kapcsolata nem új keletű dolog, kezdetük óta segítik egymást a fejlődésben: olykor elválik útjuk, olykor összetalálkoznak újra. Megkeresni a határt a költészet és a dalszöveg között nehéz, már ha létezik egyáltalán ilyen határ. Vagy inkább azt a kérdést kéne feltenni, hogy versnek számítanak-e a dalszövegek vagy a versek dalszövegnek?
A válasz a távoli múltból érkezik, mégpedig az ókorból. A költők, azaz a dalszöveg szerzői az írott szöveget dalba foglalták, dallamra írták és énekelték, kántálták különböző szertartásokon, vagy szerenádnak szánták. Tehát végeredményben a dal előbb született, mint maga a vers – a dallam már megszületett az alkotó fejében, majd később erre írta meg a szöveget. Innen eredeztethetők a későbbi konkrét strófaszerkezetek megjelenései is. Mivel az említett szövegek ma már csak írásos formában érhetők el, a történelem folyamán elveszett mellőlük a dallam, így ma már „csak” versnek tituláljuk őket.
Az utak szétválnak
2018. 10.31. (XXII /44)
