Rachel Yehuda, izraeli születésű pszichológiaprofesszor holokauszttúlélők leszármazottait vizsgálva állapította meg, hogy a szülők által átélt borzalmak, majd az azt követő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) akár több generáción átívelve kimutatható a leszármazottak életében. Ezt nevezik transzgenerációs traumának, amelynek lényege, hogy jóllehet az utódok nem voltak közvetlen áldozatai a traumának, mégis traumatizáltságra utaló tüneteket mutatnak, például depressziót, szorongást, öngyilkosságra való hajlamot, pszichoszomatikus megbetegedéseket.
A felismerés további vizsgálatokat indított, így ma már tágabban, transzgenerációs hatásokról beszélnek a szakemberek, vagyis nem feltétlenül traumákat, hanem nemzedékenként ismétlődő mintázatokat, öröklődő hajlamokat vizsgálnak. Ennek értelmében az egyéni sorsot nem csupán a közvetlen családi háttér határozza meg, hanem az három-négy, vagy akár több generáció életével, sorsával is szoros összefüggésbe hozható.
2019.09.14.(XXIII/37)
