Hová lettek a baktériumok?
Alexander Fleming skót gyógyszerész az első világháborúban katonaorvosként sebfertőzéseket tanulmányozott. Észrevette, hogy sok fertőtlenítőszer jobban rombolja a sejteket, mint a mikrobákat, ezért szeretett volna egy olyan anyagot találni, amely elpusztítja a baktériumokat, de az emberi sejtekre ártalmatlan. 1928-ban éppen rövid vakációra készült. Rendet rakott laboratóriumában, megtisztította kísérleti eszközeit, de talán a nagy sietség miatt egy Petri-csésze az asztalán maradt. Amikor visszatért a pihenésből, észrevette, hogy érdekes penész van a kísérleti táptalajon. Még furcsább volt, hogy a baktériumok nem tenyésztek a penész körül, sőt, ahol vele érintkeztek, feloldódtak. Ebből Fleming arra következtetett, hogy a penész olyan anyagot termelt, amely mérgező a Staphylococcus-baktériumra. Hamarosan az is kiderült, hogy ugyanez az anyag sok más káros baktériumfajta növekedését is meggátolta. Az anyag, amelyet penicillinnek nevezett el a penész (Penicillium notatum) után, nem volt mérgező emberre. Így született meg a 20. század egyik életmentő gyógyszere, a Penicillin.
Ki fotózott titokban?
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2012. 01. 13. (XVI/02)
