A kutatás szerint ezek a molekulák az elfogyasztott táplálékkal kerülnek a véráramba, majd szerveinkbe, és képesek befolyásolni a sejtek génműködését. A kísérletek során 21 önkéntes vérmintáját vizsgálták, és olyan kis RNS-eket találtak, melyekről egyértelműen bizonyították, hogy növényi eredetűek (pl. rizs, búza, burgonya, karfiol vagy egyéb zöldségek). Állatkísérletek később igazolták, hogy a növényi RNS-ek a tápcsatornán keresztül szívódnak fel, túlélve a gyomor savas közegét és a különböző emésztőenzimek hatását is, sőt a kutatók szerint ezek a kis molekulák még a főzés hatását is „túlélik". Egerekben ezek a kisméretű RNS-ek a májba kerültek, és csökkentették bizonyos gének működését, melyek például a vérből kivonják az LDL-molekulákat, vagyis az úgynevezett „rossz" koleszterint. Így az egerek rizsdiétán való tartása három nap alatt emelte a vérben a koleszterinszintet. Külsőleg a táplálékhoz adott más kis RNS-ekkel végzett kísérletekben hasonló eredményt kaptak, ami azt bizonyítja, hogy itt egy általános élettani szabályozásról lehet szó.
Az, hogy különböző fajok közötti genetikai anyag átvitele szabályozhatja a fogadó szervezet sejtműködését, már korábbról is ismert jelenség, elég csak a vírusokra gondolnunk, melyek szintén a fogékony sejtekbe juttatják RNS- vagy DNS-molekuláikat. Ez az első bizonyíték azonban arra, hogy növényi eredetű genetikai anyag befolyásolhatja az emberi és állati gének működését.
Ezek a kis RNS-molekulák tehát általános modulátorok olyan új csoportját alkotják, melyek fontos szerepet játszanak a növényi-állati és emberi kölcsönhatásokban, mégpedig molekuláris szinten. Ezután az olyan táplálékban található összetevők, mint a vitaminok vagy ásványi anyagok mellett a kis RNS-ek is olyan alkotóelemnek számítanak, melyek befolyásolják szervezetünk működését. Emellett azonban a felfedezés előremozdíthatja bizonyos génterápiás módszerek alkalmazásának kidolgozását, hiszen ilyen típusú molekulákat elterjedten használnak kutatók például géncsendesítésre, igaz, eddig csak kísérletekben.