A szintetikus hús előállításának igénye több szempontból is kézenfekvő, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint ugyanis 2050-ig megduplázódik a húsfogyasztás a földön. Köszönhető ez többek között Kína és India életszínvonal-növekedésének és megváltozott étkezési szokásainak. A fokozott húsigény számos ökológiai problémának nyit ajtót, a tenyésztés ugyanis egyre több területet és vizet von el a környezettől. Ehhez hozzájárul a felhalmozódott állati salakanyagok nem megfelelő kezelése, a legelőterületek, szójatermő területek folyamatos növekedése. Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO szerint a szarvasmarhák által kibocsátott gázok nagyobb mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz, mint a gépkocsik által termelt széndioxid.
További problémát jelent, hogy az állatokból készült termékek hamarabb jutnak el a fogyasztókhoz, mint a betegségek lappangási ideje. Újabb és újabb kórokozók tizedelik az állatállományokat, és közülük nem egy terjed át az emberekre is. Mindezekre a problémákra a szintetikus hús jelentheti a megoldást, tudósok szerint ugyanis mindössze egyetlen őssejt felhasználásával több tonnányi húst is elő lehet majd állítani- így egyetlen tehénből akár egy egész ország jóllakhat.
Ennek az utópiának a megvalósítását kezdték el a hollandiai Maastrichti Egyetem kutatói, akik laboratóriumi körülmények között, őssejtből, klónozással állítottak elő egy 2 centiméter hosszú, 1 centiméter széles és 1 milliméter vastag vázizomszövetet.
2012. 03. 09. (XVI/10)
