Az eddig szinte ismeretlen, seattle-i központú cég április végén jelentette be az első hallásra teljes őrültségnek hangzó tervét, mellyel hatalmas feltűnést keltett. Jelenleg ugyanis a Holdon vagy más bolygókon, kisbolygókon történő bányászat a science fiction tárgykörébe tartozik. A hivatalos sajtótájékoztatón az alapítók - Eric Anderson és Peter H. Diamandis - arra emlékeztettek, hogy „az emberiség életében a legnagyobb befektetéseket mindig is az új erőforrások utáni hajsza eredményezte. Az európai felfedezők vagy az amerikai telepesek az arany, az olaj vagy a földterületek miatt terjeszkedtek nyugat felé, de most elérkezett az idő, hogy az ember kilépjen az űrbe is az erőforrásokért". A cég vezetésében is szerepet vállaló Diamandis szerint az űrben megtalálható az összes olyan erőforrás, amire szüksége van az emberiségnek. Gyakorlatilag korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre az energia és a víz, a fémek és az ásványok.
A Planetary Resources elsősorban a Naprendszerben kóborló kisbolygókból kinyerhető anyagokat - vizet és ritka fémeket - akarja hasznosítani. „A víz talán a legértékesebb erőforrás a világegyetemben" - nyilatkozta Anderson. Egyrészt azért, mert lehetővé teszi az ember által lakott űrállomások működését az űrben, másrészt mert az összetevői - a hidrogén és az oxigén - ideális rakéta-hajtóanyagok. Ha az üzemanyagot az űrben is ki lehet majd nyerni, drasztikusan csökkenhetnek a költségek. Az ilyen „kozmikus benzinkutak" többek között a NASA-nak a Marshoz indított űrhajóit is elláthatnák üzemanyaggal. Anderson szerint ez akár már 2020-ra valósággá válhat.
A ritka fémek - például platina - bányászatát először várhatóan egyetlen kisbolygón kezdenék meg, a következő „menetrend" szerint. Először egy Föld körüli pályán mozgó űrtávcsövet (Arkyd 101) küldenének fel az űrbe, amellyel azonosítani és kategorizálni lehetne az aszteroidákat. Erre már huszonnégy hónapon belül sor kerülhet. Ekkorra már az Arkyd 102 is elkészülne, amely még mindig egy űrtávcső lenne. Ezután kezdődne a 200-as széria fejlesztése, amik már valódi űrhajók, feladatuk az előzetesen kiválasztott aszteroidák vizsgálata. Ezek mérnék fel az égitest pontos alakját, anyagi összetételét, forgási jellemzőjét és a felszínt borító törmelék vastagságát. Az adatok segítségével döntenék el, hogyan lehetne legegyszerűbben kiaknázni a kisbolygót. A szondák másik, Prospector (Kutató) nevű csoportját a távolabbi kisbolygók felé indítanák. Ezek útközben tudományos felfedezéseket is tehetnek, mivel a kisbolygóbányászathoz a mainál sokkal részletesebben kell megismerni azok tulajdonságait.
2012. 05. 11. (XVI/19)
