Egyik jól ismert típusuk az úgynevezett meticillinrezisztens Staphylococcus aureus, vagy közismertebb nevén MRSA, mely gyakran jelenthet terápiás nehézséget akár járó- vagy fekvőbeteg-ellátásban egyaránt. Kutatók nemrégiben azonosítottak egy, az MRSA fertőzőképességét növelő gént (sasX), mely segíti a baktérium megtapadását például az orrnyálkahártyán, ami tipikus módja a megfertőződésnek. A sasX jelenléte fokozza a baktériumok növekedését, akár tályogok képződését, s ezáltal sokkal súlyosabb fertőzés kialakulását okozva. Ez a gén egy úgynevezett mozgó genetikai elem - ezekre jellemző, hogy képesek mozogni a génállományban, sőt egyik baktérium átadhatja egy másiknak is, így elősegítheti például a gyógyszer-rezisztencia terjedését vagy járványok kialakulását. Ezt a korábban ritka gént az Egyesült Királyságban azonosították egy súlyos járványt okozó MRSA-törzsből, későbbi vizsgálatok azonban megállapították, hogy Ázsiából származik. S valóban, a kínai kórházak különösen invazív MRSA-törzseiben nagy számban megtalálható, így a baktériumok terjedéséért, járványokért tartják felelősnek. Mivel egyre gyakoribb, kutatók megpróbálják terápiás célmolekulaként felhasználni oltás készítéséhez, ami azért is fontos, mivel mindmostanáig nem áll rendelkezésre MRSA-ellenes oltóanyag.
Az antibiotikum-rezisztencia az egyik legnagyobb veszélyforrást jelenti a közegészségügyben. A WHO egy legutóbbi közleménye szerint az Európai Unióban 25 ezer ember hal meg évente antibiotikum-rezisztens baktériumok által okozott fertőzések miatt. AZ MRSA mellett egyre gyakrabban más baktériumok is ellenállóvá válnak az antibiotikumainkkal szemben, aminek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági vonzata is van; körülbelül 1,5 milliárd euróra becsülik a hatástalan antibiotikumokból fakadó pluszellátásból eredő költségeket az EU államaiban.
A rezisztencia kialakulásáért az antibiotikumok túlzott és helytelen használatát okolják, mivel ha egy baktérium antibiotikummal találkozik, és nem pusztul el tőle, gyorsan rezisztenssé válhat. A mindennapi életünkben természetessé vált az antibiotikumok használata, sokszor alkalmazzuk őket egyszerű felső légúti, gyomor-, bél- vagy húgyúti fertőzésekben, de elengedhetetlenek sebészeti beavatkozásoknál is. Emellett nemcsak humán, hanem állati felhasználásuk is megnövekedett, a haszonállatokat szintén védik a súlyos fertőzésektől. Így ha az antibiotikumok elvesztik hatékonyságukat, az súlyos egészségügyi/társadalmi problémákhoz vezet. Éppen ezért tavaly szeptemberben a WHO által szervezett konferencián több mint 50 ország írta alá azt az európai akciótervet, mely az antibiotikum-rezisztencia pontosabb felügyeletével kapcsolatos, az antibiotikum-használat szigorúbb ellenőrzésére, valamint a kórházakban az infekciókontroll fejlődését szolgáló ajánlásokat tartalmazott.
2012. 07. 13. (XVI/28)
