Ilyen és ezekhez hasonló izgalmas kérdések nyomába eredhet, aki ellátogat a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzet szívében fekvő Bakonybélre. Május végén itt nyitotta meg kapuit a Pannon Csillagda, mely hazánk első komplex csillagászati ismeretterjesztő intézménye. A 421 milliós összberuházást a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság uniós forrásokból, mintegy 60 milliós önrész beszámításával építtette. „Bakonybélre kiváló minőségű éjszakai égboltja miatt esett a választásunk - magyarázza Somlai Szilárd projektvezető, miközben végigvezet a 800 négyzetméteres épületen. - Olyan létesítményben gondolkodtunk, mely nem csupán planetárium, hanem egyszerre lát el több funkciót: színvonalas ismeretterjesztő, turisztikai és kutatási célokat." Ezért napszaktól és időjárástól függetlenül működő látogatóközpont született, ahol tudománytörténeti és űrkutatási kiállítás, csillagászati teleszkópok és konferenciaterem várja az érdeklődőket. Emellett a jelenleg elérhető legmodernebb technika is az alapötlet fontos eleme volt, ez az oka annak, hogy a világvezető Spitz márka garantálja a digitális 3D-s planetáriumban az élményeket. A minden órakor induló filmvetítések igazi show-műsorok; óvodásoknak, gimnazistáknak és „haladó csillagászoknak" is szólnak az amerikai Denver Museum of Nature & Science filmjei.
Az épületegyüttes része a modern, akadálymentesített szárny mellett az ezzel egybenyitott egykori magtár, mely két emeleten ad helyet a csillagászati kiállításnak, ahol interaktív, kísérletező módon ismerkedhetünk Galilei és Newton felfedezéseivel. A hajósok éjszakai navigációját szemléltető égbolttérkép (planiszféra) itt nem csak egy kiállítási darab, ötletes továbbfejlesztéssel igazi hajókormányhoz csatlakoztatva forognak a csillagképek. A kiállítás rendezőjétől, Bárány Lászlótól a Gibeon-meteorit és más tárgyak beszerzésének kincsvadászathoz hasonló történetéről is hallhattunk. Együtt léphetünk a Holdra Neil Armstronggal, beülhetünk az F104 vadászrepülőből kiszerelt eredeti katapultülésbe, lefényképeztethetjük magunkat az Apollo 11-programban részt vevő asztronauták űrruhájával. A Csillagda lelke az a távcsőkupola, melyben négy professzionális távcső kapott helyet. Ezek egyike az a speciális naptávcső, mely a laikusoknak is napkitöréseket és napfoltokat tesz könnyen láthatóvá, míg három másik távcsővel az éjszakai égboltot szemlélhetjük. A legnagyobb műszerhez a kutatóknak fenntartott speciális kamerákat csatlakoztatnak, melyekkel az emberi szem határérzékenységénél 16 milliószorta halványabb csillagokat pillanthatunk meg. Az éjszakai távcsövezésre minimum 15 fővel lehet bejelentkezni, ilyenkor a vállalkozó kedvűek több nagy teljesítményű távcsővel pásztázhatják az eget, vagy egy nyitott teraszon ücsörögve élvezhetik a szabad szemmel is jól látható augusztusi csillaghullást.
Az intézmény vezetői azt szeretnék, ha minél többen kapnának szakvezetést, ezért az előre bejelentkezett csoportokon kívül másoknak is igyekeznek biztosítani ezt a lehetőséget. Számos kiváló csillagász dolgozik, kutat a Csillagdában, akik a legfrissebb információkkal szolgálnak a csillagok világából. Az intézmény feladatának tartja ugyanis, hogy „beavatkozzon az oktatási rendszer és a hazai kulturális élet irreális, szinte kizárólag humán tárgyú ismeretterjesztő rendszerébe". A matematika, fizika, kémia „lírai" reklámfelülete világszerte a csillagászat. Ez érezhetően működik Bakonybélben is. Sőt, igazából a csillagászathoz az egyenleteken, az ultramodern távcsöveken, az erőműkapacitású számítógépeken túl a tücsökciripelős, vidéki éjszakák is szervesen hozzátartoznak.
2012. 08. 17. (XVI/33)
