Erre a kérdésre kereste a választ a Be Smart Klub szervezésében Tóth Csaba politológus (ELTE, Republikon Intézet–stratégiai igazgató) a Robotok és politika a science fiction tükrében című előadásában. Kiindulópontja az volt, hogy a mérnökök – végezzenek bármilyen fantasztikus feltalálói tevékenységet – sokszor nincsenek tisztában találmányuk társadalomra gyakorolt hatásaival. Vegyük például a gőzgépet, amely saját korában komoly innovációs teljesítmény volt, ezzel együtt rengeteg embert tett munkanélkülivé. A modern találmányok közül az előadó a Facebookot emelte ki, ami azzal az ígérettel alapult, hogy közelebb hozza az embereket egymáshoz, ehhez képest pedig buborékba zárja őket, és jelenleg felmérhetetlen az emberi kommunikációra mért káros hatása.
A robotok – negyedik ipari forradalomként is emlegetett – megjelenésével kapcsolatban két fő kérdés foglalkoztatja a társadalmat. Az első: veszélyt jelent-e ez az emberi életre? A második pedig egzisztenciális jellegű, azaz lesz-e munkánk a jövőben.
Ami az utóbbit illeti, Tóth szerint a robotforradalom jelentősen át fogja alakítani a munkaerőpiacot: minden automatizálható munkafolyamat helyettesíthető lesz gépekkel. A kreativitást, etikai döntést igénylő munkát végzőket nehezebb lesz helyettesíteni.
2017. 12.15. (XXI/50)
