Élet a Földön kívül
Az egész emberiség választ vár a legalapvetőbb kérdésre, vajon egyedül vagyunk-e? Őszintén el kell mondanom, hogy még nem találtunk életet a Földön kívül, de abban nagy előrelépést tettünk, hogy tisztázzuk, hol érdemes keresnünk, és mik a jelek, amire figyelnünk kell. Arra jutottunk, hogy a víz az a nyom, amelyet követnünk kell: olyan helyeket kell keresnünk a Naprendszerben, ahol létezik vagy legalábbis egykor létezett folyékony víz. Az elmúlt tíz évben sikerült feltérképeznünk valamennyi bolygót és az óriásbolygók körül keringő holdak közül is többet. Arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy a ma élhetetlen bolygók, mint a Vénusz és a Mars, egykor olyan kéklő világok lehettek, mint ma a Föld. Nem számíthatunk ugyanakkor arra, hogy ha korábban létezett is élet ezeken a bolygókon, abból bármi megmaradt, hacsak nem a Marson nagyon mélyen a felszín alatt.
Viszont tanulmányozzuk, mi okozta a pusztulásukat, mert abból a saját világunk megmentése számára is fontos információkhoz juthatunk. Ahogy kifelé haladtunk a Naprendszerben, szintén meglepő felfedezéseket tettünk. Korábban azt gondoltuk, hogy az óriásbolygók, a Jupiter és a Szaturnusz holdjai rideg jégvilágok, ám kiderült, hogy a felszíni jégréteg alatt hatalmas óceánok rejtőznek. A Jupiter Európa nevű holdja például kétszer annyi vizet tartalmaz, mind a Föld összes óceánja együttvéve, jóllehet mérete csak a mi Holdunkhoz hasonló. Másik izgalmas világ a Szaturnusz Titán nevű holdja, amely egyedülálló a Naprendszerben, mert a Földön kívül csak itt található felszíni folyadék, nem is kevés. Igaz, ez a folyadék nem víz, hanem metán, de a Titánon lévő legnagyobb metántavak mérete nagyobb, mint a Fekete-tenger. Szintén a Titán különlegessége, hogy itt jelenleg is zajlik a folyadékkörforgás, a metánóceánok párolognak, és másutt eső formájában lehullanak. Ezeket az égitesteket kiemelten kutatjuk űrszondákkal, és arra számítunk, hogy kutatóink hamarosan nemcsak a Földről, hanem a Hold felszínéről is folytathatják a Naprendszer vizsgálatát.