Kigyózó sorok a bank előtt az orosz fővárosban. Pánikban a kisbefektetők Fotó:
MTI
A rubel megmentésére felhasználható devizatartalékok vészesen megcsappantak (a
tartalék a hét eleji 15 milliárd dollárról 13 milliárdra csökkent –
összehasonlításként: Magyarország valutatartaléka 10 milliárd dollár). Mark
Mobius, egy a feltörekvő piacokkal foglalkozó vezető alapkezelő a Financial Times-nak
úgy nyilatkozott, hogy Oroszország elvesztette a befektetők bizalmát. Moszkvában sem
optimistábbak. Pavel Patyako, a Chase Manhattan bank moszkvai devizakereskedője a Dow
Jones hírügynökségnek azt mondta, hogy néhány napon belül minden bizonnyal vége a
rubel konvertibilitásának.
A moszkvai tőzsdeindex zuhanásának és a rubel meggyengülésének közvetlen oka az,
hogy a hatalmas adósságszolgálattal küszködő költségvetés megsegítésére az
orosz kormány a rubelben jegyzett, 1999 végén lejáró kincstárjegyekben és
államkötvényekben levő államadósságot hosszabb távú, vegyes rubel és dollár
kötvényekre kezdte elcserélni. A külföldi befektetőknek – akik a papírok
egynegyedének birtokosai – a meghatározott rubelárfolyam miatt legalább 70
százalékos veszteségre kell felkészülniük. Ez az intézkedés a londoni pénzügyi
körökben hatalmas felzúdulást váltott ki. Az egyik alap tanácsadója ezt a
befektetők pénzének törvényellenes elkobzásának titulálta, amely egyben arra
kényszeríti a külföldi befektetőket, hogy akaratuk ellenére részvényesei legyenek
egy országnak, amely a csőd felé tart. Az orosz belsőadósság átütemezése miatt
várhatóan banki és vállalati csődhullámra lehet számítani.
A Kommerszant cím? moszkvai üzleti lap értékelése szerint Oroszországon már most
megszűnt létezni a valutapiac, és már csaknem összeroppant a bankrendszer, miután a
jegybank feladta a rubel árfolyamát védő intervenciókat.
A kormányváltás hátteréről Borisz Nyemcov, reformpárti politikus elmondta, hogy az
előző kormány hétfőn erőteljes strukturális átalakítási tervet jelentett volna
be, amely hagyta volna csődbe menni a politikailag befolyásos, ám gazdaságilag gyenge
lábakon álló pénzintézeteket és olajvállalatokat. Az e vállalatokban érdekelt
oligarchia azonban neszét vette a tervnek, és a Jelcin elnök köréhez tartozó
befolyásos politikus-üzletember, Borisz Berezovszkij vezetésével beavatkoztak annak
érdekében, hogy az elnök leváltsa a fiatal reformerekből álló kormányt, és újra
a lassabb változásokban érdekelt Csernomirgyint ültesse a helyére.
A La Repubblica cím? liberális olasz lap a válságot egyenesen Jelcin személyes
pozíciójának meggyengülésével magyarázza, amely az elnök 1996-os
újraválasztásáig nyúlik vissza. A lap szerint az államfő belebetegedett a
kampányba, és fél évig távol maradt a politikától. Amikor a többszöri infarktus,
majd a szívműtét után visszatért, már csak árnyéka volt önmagának, egyre
hosszabb pihenésekre kényszerült, egyre jobban elszigetelődött, s egyértelművé
vált a hatalmi űr. Ezt kihasználva az oligarchia egyre erőszakosabban
érvényesítette a hatalmát. Durván beavatkozott a politikai intézményekbe,
külföldre menekítette a tőkét, és nem fizetett adót. Amikor Kirijenko fellépett ez
ellen, a válasz hadüzenet volt. Elsősorban a politika és a sajtó révén – írta az
olasz lap –, ami végül is a kormány bukásához vezetett.
Az orosz gazdasági válság nagy vesztesei között van egyébként Soros György
befektetési alapja, a Quantum Group is, amely várhatóan 2 milliárd dollárt (452
milliárd forintot) veszít az orosz gazdasági válságon – áll a Financial Times
cím? üzleti lapban. "Kockáztattunk és tévedtünk" – mondta Stanley
Druckmiller, az alap fő stratégája. Mind a Valutaalap, mind a nyugat támogatására
számítottak az orosz válság kezelésében, de most először – Kirijenko
leváltásakor – Clinton nem állt Jelcin mellé, bár a reformokat továbbra is
támogatja. Most azonban a vártnál is nehezebb helyzetben van az új kormány. Ahogy egy
magas beosztású amerikai bankár fogalmazott: "Nem hiszem, hogy bárki kölcsönadna
egy fillért is ezeknek."
1998. 08. 29. (II/34)
