A választási ígéretekben "kritizált" 7 százalék helyett, az orosz krízis küszöbén
egy szerényebb 5 százalékos gazdasági növekedést építettek be a jövő évi költségvetésbe.
A legújabb, pesszimistább 3 százalékos kalkuláció oka, hogy "nyitott gazdaságunk
nem tudja kivonni magát a világgazdaság hatásai alól" – fogalmazott a miniszter.
A megvalósult adócsökkentéssel szemben viták folynak még a költségvetés kiadási
oldaláról, hiszen "nehéz ellenállni a különböző tárcák nyomasztó követeléseinek"
– vallotta be Chikán, majd kijelentette: a kormánynak szilárd elhatározása, hogy a
költségvetési deficit jövőre nem lehet 4 százaléknál magasabb.
A kormány a törekvéseit a csökkenő infláció és a foglalkoztatottság növelése
mellett szeretné megvalósítani. A miniszter így nyilatkozott a tervekről: "Én
pontosan tudom, hogy ezek az adatok nem feltétlenül jönnek össze egy makroökonómiai
modellben. A szigorú költségvetési fegyelem és a tudatos gazdaságpolitikai lépések
mellett sok szerencse is kell". A kormány törekvéseinek megvalósíthatósága
szempontjából alapvető fontosságú, hogy az ország megőrizze a külföldi tőke érdeklődését.
Chikán reményei szerint a befektetőket sikerül meggyőzni, hogy "Magyarország és
Oroszország két különböző világ", és az itt kialakult egészséges vállalati és
tulajdonosi szerkezetet senki nem tudja megrendíteni. E reményeket táplálja, hogy "nincs
olyan nap a minisztériumban, amikor a legnagyobb világcégek közül valamelyik ne érdeklődne
Magyarország iránt".
A magyar gazdaság jövőjét a következő évre prognosztizált 3 százalékos növekedéssel
számoló nyugat-európai piac fogja meghatározni, ugyanis a hazai export 72 százaléka
az Európai Unióba irányul – mondta Chikán. A mostani világválság egyébként "a
felhőtlen globalizáció korszakának végét jelenti" – véli a miniszter. Eddig a
világgazdaság sikeresen fel tudott lépni egy helyi probléma megoldása érdekében,
most azonban "egy – a belgáéval egyenlő méret? orosz gazdaság – kritikus
befolyást tud gyakorolni a világra".
1998. 09. 19. (II/38)
