hetilap

A magyar részvénypiacot továbbra is főként a nemzetközi hírek alakítják. Az újabb és újabb fejleményeknek köszönhetően hektikusan fel-le ingadozó mutató állásában alapvetően továbbra is a lefelé irányuló tendencia a meghatározó. A BUX a csütörtöktől csütörtökig tartó egy hét alatt 244 pontot – azaz 6 százalékot – veszített az értékéből, a zárásban 3857 ponton állt. A részvények átlagát reprezentáló BUX index január eleje óta több mint 50 százalékot esett, a magyar részvénypiacon befektetők így átlagosan nagyobb veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, mint a régió más tőzsdéin vásárlók: a CESI index 30 százalékot esett, a varsói tőzsdén 33 százalékkal, a prágain pedig 36 százalékkal lettek szegényebbek a piaci portfóliót vásárlók. A közeljövőben sem számítunk alapvető változásra, a hazai befektetők óvatos vásárlásait a külföldi befektetők kivárása ellensúlyozza, az egyre idegesebbnek tűnő nemzetközi piacok láttán további passzivitásra számíthatunk. A múlt héten még az amerikai kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások voltak a meghatározóak – másfél héttel ezelőtt sor is került a kamatok negyed százalékos mérséklésére. A döntés meghozatalát követően azonban világszerte korrekciónak lehettünk tanúi, ugyanis a várakozások már korábban beépültek az árfolyamokba. A német jegybank múlt csütörtöki ülése ugyanakkor elkeseredést váltott ki – a DAX index 13 százalékot esett egy hét leforgása alatt –, miután a Bundesbank nem enyhített a monetáris politikán. Várható volt a kamatcsökkentés elmaradása, ugyanis a német kamatszintek a legalacsonyabbak az unióban, így az euro bevezetéséhez szükséges egységes kamatszint kialakítására való törekvés ellen szólt volna, ha a szigorítás enyhül. A spanyol jegybank kedden, az angol pedig csütörtökön tette meg a globális válság megszüntetését célzó lépéseit. Az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED november közepén tartja soron következő ülését, melyen sokan a monetáris politika további enyhítésére számítanak, ugyanis az amerikai gazdaság eddigi túlfűtöttségére utaló jelek megszűnésével előtérbe kerültek a túlzott mérték? lassulással kapcsolatos félelmek. Bár a legutóbb közzétett gazdasági mutatószámok önmagukban még nem tették volna szükségessé a kamatok csökkentését – hiszen a legfrissebb gazdasági statisztikák szerint a második negyedévben az amerikai GDP 1,8 százalékkal bővült –, azonban a Long Term Capital Management csődközelbe kerülése nagyfokú bizonytalanságot keltett a befektetőkben. A legjelentősebb fedezeti alapok között számon tartott LTCM 3,5 milliárd dollárt felemésztő mentőakciójában ugyanis még a FED is részt vett, jelezvén a helyzet súlyosságát. A kockázatos befektetésekre szakosodott alap korábban 4,8 milliárd dollárnyi eszközértéke 500 millió dollárra apadt az oroszországi és távol-keleti piacokon elszenvedett veszteségek miatt. A befektetőkben jogosan merül fel az a kérdés, hogy vajon hány ilyen, a tranzakciókat kölcsönpénzekből finanszírozó alap működik, és mekkora befektetéseik vesztek oda. A csődhullám elindulásának komoly következményei lehetnek. A világpiacon tovább borzolta a kedélyeket az IMF legfrissebb jelentése, melyben a növekedésre vonatkozó előrejelzéseit lefelé módosította. Ennek értelmében a világpiac egészére vonatkozóan 1998-ra az eredetileg várt 3,1 százalékkal szemben 2 százakos bővülést, a közép-kelet európai régióban pedig 3,4 százalékos bővülést prognosztizál. A jelentés ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarországon a GDP-növekedés az idén elérheti az 5,2 százalékot is, amely a hazai felméréseknél is kedvezőbb színben festi le a magyar gazdaság kilátásait. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a Magyarországgal kapcsolatos kedvező hírre nem kezdtek vásárlásokba a külföldiek. Érthető módon a hangulatot a kedvezőtlen nemzetközi hírek befolyásolják nagyobb mértékben. Oroszországban és Latin-Amerikában a várva várt segítség késlekedése hagy mély nyomot a kilátásokon és az árfolyamokon. Japánban ugyanakkor a bankkonszolidáció mint megoldás előtérbe kerülése kelt némi lelkesedést a recesszió súlyosbodása miatt igencsak elkeseredett befektetőkben. A nemzetközi klíma tehát egyáltalán nem kedvező, a hosszú távon gondolkodó befektetők távolmaradása további korrekciót és a konszolidációs fázis elérkezéséig nagy volatilitást eredményez.