A világgazdasági válságok megelőzésére, kezelésére és a nemzetközi pénzügyek
stabilizálására 53 éve felállított és a jelenlegi világgazdasági hullámverés közepette
erősen támadott nemzetközi pénzügyi intézmény, a washingtoni székhely? IMF
(Nemzetközi Valutaalap) szerdán tette közzé nagy érdeklődésre számot tartó
legfrissebb jelentését "A világgazdaság kilátásai" (World Economic Outlook) címmel.
Az 1984 óta kétévente megjelenő elemzés most nyilvánosságra hozott számának különös
jelentőségét az idén lezajlott, váratlan világgazdasági és pénzpiaci folyamatok
adják.
A jelentés leszögezi, hogy a nemzetközi gazdaság és pénzügyek keretfeltételei
jelentős mértékben romlottak az elmúlt hónapokban amiatt, hogy a világ második
legnagyobb gazdasága, Japán és vele számos ázsiai fejlődő ország gazdasági növekedése
lelassult, Oroszországot pedig a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti. Eme jelenségek
negatív hatásaként a világon általánosan estek a részvényárak, nyomás alá kerültek
egyes nemzeti valuták, és tovább zuhantak az amúgy is alacsony szinten mozgó tőzsdei
nyersanyagárak.
Észak-Amerika és Európa iparosodott országai eddig nem érezték meg a válság hatását,
pedig az ipari termelés ezekben az országokban is érezhetően csökkent. A Nemzetközi
Valutaalap elemzői a világgazdaság 1999-es növekedésére vonatkozó 3 százalékos előrejelzésüket
a friss fejlemények hatására 2 százalékra módosították. Az IMF szakértőgárdája
szerint az 1999-re vonatkozó jelentős javulás esélyei csökkentek, és megerősödött
egy mélyebb, széleskör? és hosszabb kifutású válság lehetősége.
Az ázsiai válság középpontjában álló országok közül Korea és Thaiföld jelentős
lépéseket tettek a kilábalás útján, sikerük azonban erősen függ külső környezetük
alakulásától. Indonéziában továbbra is igen nehéz a helyzet, Malajzia pedig korlátozta
a külfölddel való pénzforgalmát, hogy megpróbálja magát elszigetelni a válságtól.
Japánban a pénzügyi ösztönzők erőteljes javulása és a bankrendszer reformja ellenére
is csak szerény javulás várható 1999-re, és a visszaesés kockázata továbbra is
nagy. Kína gazdasági növekedése lassul, miközben a Hong Kong-i dollár és a Renminbi
is súlyos nyomás alá került.
Miután Oroszország augusztusban egyoldalúan felfüggesztette adósságai törlesztését,
a válság a világ legtöbb feltörekvő gazdaságára és valamennyi tőzsdéjére átterjedt.
A legnagyobb probléma az, hogy a pénzügyi piacok viselkedését ilyen sokkhelyzetben a
pánik és az eufória váltakozása, valamint a falkaösztön jellemzi, és az így
viselkedő piaci szereplők nem tesznek különbséget a gyenge és az erős alapokkal
rendelkező gazdaságok között. Ennek eredményeként a feltörekvő országokba irányuló
külföldi tőkebefektetés is lelassult, ami hátrányosan érintette Latin Amerikát is.
Ez alól a világon csak Közép-Kelet-Európa kivétel, ahol Csehország, Lengyelország,
Magyarország, Horvátország, Szlovénia és a Balti államok értek el kimagasló eredményeket
a gazdasági reform és a stabilizáció terén. Ennek következtében ezek az országok
jobban ellene tudnak állni az orosz és az általános gazdasági válság következményeinek.
Az IMF a jelenlegi helyzetben a támadások kereszttüzében áll, mivel nem tudta megelőzni,
illetve hatékonyan kezelni a kibontakozó világgazdasági válságot. A múlt héten számos
európai politikus nyilatkozott a szervezet reformját sürgetve. A francia külügyminiszter,
Hubert Vedrine az ENSZ legutóbbi közgyűlése előtt bejelentette, hogy országa
javaslatot tesz az Európai Uniónak új nemzetközi pénzügyi szabályozók kidolgozására.
"A pénzügyi globalizáció elvadult" – nyilatkozta Vedrine, aki szerint az IMF-nek
kell megmaradnia a fő szabályozó testületnek, de hatékonyabb és erősebb formában.
A brit miniszterelnök, Tony Blair a New York–i tőzsdén mondott beszédében azt
javasolta, hogy a vezető gazdasági hatalmak 12 hónap alatt dolgozzák ki a "globális
pénzügyi rendszer teljes reformját." A G7 elnöki posztját idén ellátó Blair öt
pontban foglalta össze reform-javaslatát: a világ pénzügyi rendszerének jobb áttekinthetősége;
erősebb felügyelet és szabályozás; gyorsabb reagálás a válságtünetekre; a nagy tőkeáramlások
jobb kezelése és nyitottabb IMF.
Az olasz külügyminiszter, Lamberto Dini szerint a jelenlegi válság jól rávilágít
arra, hogy az intézményeknek nagyobb hatalomra van szükségük a piac szabályozására.
Ő "világkormányzati" jelleg? lépéseket sürgetett a pénzügyi piacok szabályozására,
javaslatát azonban nem ismertette részletesen. Dini szerint az egységes európai valuta
januári bevezetése alapot szolgáltat az Európai Uniónak arra, hogy ezentúl jelentősebb
szerepet vállaljon a világ vezetésében.
1998. 10. 03. (II/40)
