Clinton tanácsadói szerint az elnök ösztönei azt súgják, hogy az egész gazdasági
rendszert alapjaiban kell megváltoztatni. Most, hogy már csak 18 hónap van hátra
hivatali idejéből, és a vádemelési eljárás okozta fenyegetettsége csökken, úgy tűnik,
hogy a világgazdasági rendszer megreformálására fogja összpontosítani energiáját.
Eddig ugyan nem hangzott el részletes terv, de a fejlett ipari országokból és a fejlődő
piacokból álló huszonkettek csoportjának pénzügyminiszterei és a jegybank elnökei
valószínűleg hamarosan kialakítják cselekvési tervüket.
Clinton gondolkodása azonban már valószínűleg radikálisabb, mint az Amerikai Pénzügyminisztériumé,
a Nemzetközi Valutaalapé, vagy a jegybank szerepét betöltő US Federal Reserve-é.
Ugyanis ezek az intézmények az egyes országokat és azok gazdaságpolitikáját jelölik
meg az elmúlt év gazdasági válságjelenségeinek fő okozóiként. Az ő terápiájuk
a dereguláció, a piacok megnyitása és az átláthatóság növelése lenne.
Clinton kedvelt közgazdászai, mint például Joseph Stiglitz, korábbi gazdasági főtanácsadója
(jelenleg a Világbank vezető közgazdásza) szigorúbb ellenőrzés bevezetését
javasolják. Az elnök nemrég fejezte be Soros György egyik kiadatlan könyvének olvasását,
amely radikális változtatásokat sürget a nemzetközi pénzügyi piacokon. Az elnököt
– környezete szerint – némely érv nagyon megragadta. Clinton szűkebb társaságban
gyakran megjegyzi, hogy a nagy elnökök nagyságukat mindig válságok szorítása közepette
érték el. Ilyen volt Abraham Lincoln és Franklin Delano Roosevelt is. Nehezebb azonban
ilyen hírnévre szert tenni a béke és a prosperitás időszakaiban. Amennyiben a
nemzetközi pénzügyi válság valóban radikális lépéseket fog megkövetelni, Clinton
úrnak lehet még egy dobása a nagyság felé vezető úton. (Financial Times)
1998. 11. 28. (II/48)
