hetilap

Az internet-felhasználók számát tekintve legfejlettebb észak-amerikai piacon ezért
az idei karácsonyi vásárlási őrület már a kártyakibocsátó cégekkel szövetkezett
kiskereskedelmi forgalmazók reklámözönének jegyében zajlik. Joseph Vause-nak, a világ
egyik legnagyobb hitelkártya-kibocsátójának, a Visa elektronikus kereskedelmi alelnökének
szavait idézve: "40 éve nem akadt olyan kaliber? üzleti lehetőség, amely most a
szemünk előtt a készpénz

és csekk nélküli internet-kereskedelem formájában ölt testet". Tény, hogy az
elektronikus kiskereskedelem növekedésével párhuzamosan nő a hitelkártya-üzletág
nyeresége szerte a világon. A hónap végi elszámolások alkalmával egy-egy jól menő
elektronikus kereskedelmi honlap bevételeinek átlagosan 2,5 százalékát utalja át a
vele szerződéses viszonyban álló hitelkártya-kibocsátóknak tranzakciós díjként.
Az idei évre becsült 40 milliárd dolláros globális összforgalom mellett az új, csupán
két- éves üzletág több százmillió dolláros többletbevételt eredményez a
plasztikpénzt kezelő cégek számára.

Ez a nem elhanyagolható forgalom valószínűleg robbanásszerűen emelkedik majd,
ahogyan világszerte egyre több vásárló választja a ma már majd minden komolyabb
kereskedelmi cég csomagolóanyagain, rádió- és tv-reklámjaiban megjelenő "www" címeken
keresztüli vásárlási lehetőséget. A Visa saját becslései szerint csupán az idei
évben 13 milliárd internetes tranzakciót fog lebonyolítani, ami a teljes forgalmának
máris egy százalékát teszi ki. 2003-ra azonban az internetes tranzakciók száma elérheti
összforgalmuk 11 százalékát is. Szakértői elemzések szerint a nemzetközi átlagember
ma vásárlásainak 80 százalékát még készpénzzel bonyolítja, de amennyiben a
hitelkártyacégek az elektronikus kereskedelemre szakosodott internetes cégekkel karöltve
részesedésüket fel tudják tornázni további öt százalékkal, óriási haszonra
tehetnek szert. Elemzők szerint a hitelkártyacégek közül eleddig a Visa támogatta a
legjobban az internetes kereskedelmet, aminek következtében az ő piaci részesedésük
a legnagyobb. A Visa már 1997-ben is vezető internetes hirdető volt, de idén egy 10
millió dolláros televíziós reklámkampánnyal az amerikai kontinensen egy csapásra a
főáramba emelte az elektronikus kereskedelmet. Az "eToys" nev? gyerekjátékokat
forgalmazó céggel közös akciójukat kizárólag a Visa fizette, és az olyan sikeres
volt, hogy a játékforgalmazó lemondta saját karácsonyi reklámkampányát. A Visa
alelnöke szerint: "Ez volt az első alkalom, hogy olyan kereskedőt tudtunk ajánlani,
akihez mindenki elmehet."

A Visa mellett persze a rivális hitelkártyacégek is küzdenek az új piacért. A
legfrissebb elemzések szerint az internetes vásárlók 55 százaléka Visá-val, 26 százaléka
Mastercarddal, 11 százaléka pedig American Express kártyával fizet. A nem elektronikus
piacon azonban az American Express részesedése 16,7 százalék, míg a Mastercardé 27,4
százalék és a Visáé 48 százalék. A web-kereskedők számára egy hitelkártyacég támogatása
egyenlő a meggazdagodással. A nem a világhálón megjelenő hirdetések magát a médiumot,
az online hirdetések pedig az adott honlapot reklámozzák, ahol persze a szponzoráló
hitelkártya logójába ütközik a látogató minden egérkattintásnál.

A gazdag internetoldalak így egyre gazdagodhatnak, a tehetséges oldalak hamar sikeresek
lehetnek, az induló oldalak pedig meg tudnak kapaszkodni a versenyben. Vannak azonban
olyan komolyabb forgalmat lebonyolító web-kereskedők, akik saját hitelkártya kibocsátásán
dolgoznak, mint ahogyan azt nagyobb multinacionális áruházláncok a hagyományos
kereskedelemben már rég megtették. A most tapasztalható folyamatok lényege talán nem
is az, hogy melyik hitelkártyacégen keresztül bonyolódnak majd a fizetések. Tanúi
lehetünk viszont a világméretű számítógép-hálózatok és a plasztikpénz nagy
egymásra találásának, melynek eredményeként a vásárlók egy újabb lépéssel közelebb
kerülnek ahhoz a naphoz, amikor a készpénz már nem lesz többé úr az adásban-vevésben.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek