Az ügyletet most már csak a két bank részvényeseinek, a német, illetve az
amerikai kartellhatóságnak, valamint az Európai Unió versenyhatóságának kell jóváhagynia
– közölte a Deutsche Bank hétfőn. Amerikai források szerint azonban a jóváhagyásokba
bele szólhat még az a tény, hogy a Deutsche Bank ellen az Egyesült Államokban számos
második világháborús úgynevezett "kényszermunka-per" van folyamatban. A bank
maga ugyan nem alkalmazott munkaszolgálatosokat a háború során, de neve felmerült az
ekképpen eljáró olyan német nagyvállalatokkal kapcsolatban, mint a Siemens és a
Daimler-Benz. Ismeretes, hogy tavaly nyáron a második világháború folyamán a nácik
által zsákmányolt és svájci bankok által kezelt vagyonok ügyében nagyrészt azért
született meg egy 1,25 milliárd dolláros kártérítési megállapodás, mert New York
állami hatóságai ezt előfeltételnek szabták ahhoz, hogy az akkor egyesülendő svájci
pénzintézetnek működési engedélyt adjanak a világ pénzügyi fővárosában, New
Yorkban. Kiszivárogtatott, de meg nem erősített hírek szerint a New York-i Számvevő,
Alan Hevesi ezúttal is kereset benyújtását tervezi a Deutsche Banknak a Holocaustban vállalt
szerepe miatt, és amerikai részről megpróbálja megakadályozni a bankfúzió jóváhagyását.
Az átvétel eredményeként 1999 májusában 800 milliárd dollár mérleg-főösszeg?
bankóriás jöhet létre. Az új pénzintézet, amelyet a tervek szerint a Deutsche Bank
jelenlegi elnöke, Rolf-E. Breuer vezet, 95 ezer főt foglalkoztat majd. A legnagyobb német
bank és a nyolcadik legnagyobb amerikai bank összevonásának mintegy 5500, főként
londoni és New York-i munkahely eshet áldozatul. A világ legnagyobb pénzintézetének
létrejötte azt jelzi, hogy a vártnál is gyorsabban alakulnak át az európai és az
amerikai pénzintézetek. Japán szakértők arra számítanak, hogy a jövőben mindössze
10-20 szereplő marad a világpiacon, az éles verseny számos bank felszámolásával járhat.
A japán bankok aligha kerülnek a vezető tíz pénzintézet közé a jövőben, ha nem
tudják megoldani a behajthatatlan adósságok gondját. A nyolcvanas években még a japán
kereskedelmi bankok voltak a nemzetközi banklisták vezetői, mára azonban a Bank of
Tokio-Mitsubishi a nagy nemzetközi fúziók miatt a negyedik helyre szorult viszsza. E
japán bank mellett már csak a Sumimoto Bank számít a nemzetközi piac meghatározó résztvevőjének,
számos japán pénzintézet kényszerült ugyanis felhagyni tengerentúli üzleti tevékenységével
a romló kockázati megítélése és – ezzel összefüggésben – a hitelfelvételi
lehetőségei rosszabbodása miatt. Amennyiben a mostani Deutsche-Bankers fúzió megvalósul,
az ezredfordulón egyértelműen európai bankoké lesz a vezető szerep a világ pénzügyeinek
kezelésében.
1998. 12. 05. (II/49)
