A The Economist cím? hetilapot is kiadó EIU szerint "túl optimisták a költségvetés
sarokszámai a GDP reálnövekedését, az inflációt, a béreket és más alapvető
mutatókat illetően." Azaz a költségvetés a lazítás elemeit tükrözi. A tanulmány
példaként emelte ki a munkaadói társadalombiztosítási járulék 6 százalékos csökkentését,
a személyi jövedelemadó visszafogott mérséklését, vagy a nagycsaládoknak ígért bőkez?
adókedvezményt, valamint a mezőgazdaság költségvetési támogatásának jelentős növelését.
Minden arra vall – állítja az EIU –, hogy a kormány nem folytat eléggé szigorú
fiskális politikát, és ez veszélyezteti a makrogazdasági stabilitást 1999-ben, sőt
új takarékossági intézkedéseket követel meg 2000-ben. Az EIU szerint emiatt a külső
egyensúly romlani fog, növekvő hitelfelvételt téve szükségessé.
Köves András, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese szerint a brit
kutatók azért gondolják így, mert tényként kezelik azt, hogy laza a jövő évi költségvetés.
Azaz hajlamos a kormány a megengedhetőnél többet költeni, és emiatt felborulhat az
egyensúly. Köves szerint igaz, hogy több szempontból bírálható a költségvetés,
de az nem mondható el, hogy a kormány adakozó lenne, sem azt, hogy a bevétel felültervezett.
S az idei folyamatok alapján inkább a 4, és nem a 2,6 százalékos gazdasági növekedés
valószínűsíthető 2000-ben.
Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint a brit kutatók véleményének megértéséhez
tudomásul kell venni, hogy ők jobban érzékelik a nyugat-európai fejlődési
folyamatokat, s látják azokat a megszorító intézkedéseket is, amelyek az euró
bevezetésével kapcsolatban elkerülhetetlenek. Jövőre – a világgazdaság általános
lassulásával egybeesve – 2-2,5 százaléknál nagyobb növekedés nem valószínűsíthető
az EU országaiban. S mivel a növekedés egyik öszszetevője az export, és ennek 70 százaléka
az EU térségére irányul, úgy láthatják a brit kollegák – vélte Belyó –, hogy
ez negatív hatással lesz a magyar gazdaságra, ami nem csak az exportot, hanem a gazdaság
egészének dinamizmusát is visszavetheti. Igaz ugyan, hogy az ideihez képest jövőre
lassul a gazdaság növekedése, de válsághelyzet nem alakul ki, és elkerülhető az
1995-ben bevezetett Bokros-csomaghoz hasonló megszorító intézkedés.
A GKI Gazdaságkutató Rt. úgy látja, hogy a magyar gazdaság előrehaladási esélyei
továbbra is jók, de a veszélyek erősebbek lesznek jövőre. Mint Barta Judit kutatásvezető
elmondta, az intézet négyféle forgatókönyvet készített a gazdasági kilátásokat
illetően, és közülük a legpesszimistább megközelíti az EIU által közreadott
adatokat. Ez azonban csak abban az esetben történhet meg, ha a külső tényezők –
mint például a világkereskedelem, a piaci igények, a befektetői hajlam – jelentősen
visszaesnek, és ezzel párhuzamosan a belgazdasági folyamatok is kedvezőtlenül
alakulnak. Valószín?bb azonban az, hogy jövőre lassul a gazdasági növekedés, de
2000-ben már újra 4,5 százalékos szintet ér el. Barta szerint sem túlköltekező a központi
költségvetés. Aggasztó viszont az, hogy a kormány nem kezdte el a tb-alapok hiányának
megszüntetéséhez szükséges változtatásokat.
Az év eleji optimista kilátások után az év közben történt globális pénzügyi és
gazdasági válság, valamint a hazai tőzsdeindex több hónapos zuhanása, és végső
soron a jövő évi költségvetés megismerése késztette a kutatóintézeteket arra,
hogy lefelé módosítsák a GDP jövő évi növekedési esélyeit. Ma 3,8 százaléktól
4,5 százalékig tartják lehetségesnek a jövő évi gazdasági növekedést. Az 1997-es
és 1998-as évek stabil bázist biztosítanak a következő évek
kiegyensúlyozott gazdasági
növekedéséhez. Egyetértenek azonban abban, hogy jövőre – a korábbi igen magas bázisról
ugyan, de mindenképpen – visszaesik az export növekedésének dinamikája, és csökken
a beruházási hajlam is. Kis mértékben ugyan, de nő a lakossági fogyasztás. A megkérdezett
gazdaságkutatók bíznak abban, hogy a kormány tartani tudja a költségvetésben
megszabott sarokszámokat. Úgy vélik, hogy a folyó fizetési mérleg hiányának
tervezett 2 millárd dolláros deficitszintjét vagy az államháztartási hiány GDP-arányos,
4 százalékos határát, ha kell, fiskális eszközökkel is meg fogja védeni a kormány.
Fontos ez azért is, mert – a maastrichti kritériumoknak köszönhetően – többek között
a sarokszámok teljesítésétől függ Magyaroroszág nemzetközi megítélése.
Nem hagyhatók figyelmen kívül azonban a veszélyforrások. A differenciált béremelési
lehetőségek, a beruházási hajlam csökkenése, a tb-alapok tervezhetetlensége miatt társadalmi
feszültségek is elképzelhetők. Újkelet? veszélyforrás a dezinfláció. A jövőre
prognosztizált 11-12 százalékos infláció ugyanis év végére akár 10 százalék alá
is szaladhat, és mivel a bevételek 11 százalékos növekedést feltételeztek, hiány
keletkezhet a bevételi oldalon.
A gazdasági kilátások vizsgálatánál – különösen az 1998-as események fényében
– fontos szempont a külső feltételek figyelembevétele. Bizonytalansági tényező többek
között az euró bevezetésének hatása, az 1998-as válsággócok sorsa: a Japán
bankkonszolidációs program kimenetele, amely befolyásolja az ázsiai térség stabilitását,
illetve az orosz gazdasági és politikai krízis kimenetele.
| Kormány | GKI Rt. | Kopint-Datorg | Ecostat | |
| GDP | 5 | 3-4 | 4 | 4-4,5 |
| Fogyasztói árindex (előző év =100) |
11 | 9-10 | 11-12 | 11-12 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (milliárd dollár) |
-2 | -2,5 | -2,2 | 2,4 |
| Államháztartás deficitje (a GDP %-ban) |
-3,95 | 4,5-5 | -4-4,5 | -4 |
1998. 12. 31. (II/52)
