hetilap

A tartós béke érdekében átfogó koncepciót kell kialakítani a demokratikus kormányzásról, a gazdasági növekedésrol és a biztonsági együttmuködésrol - hangoztatta Martti Ahtisaari, az Európai Unió soros elnöki tisztét betölto finn államfo a Balkán rendezésére szolgáló konferenciát megnyitó beszédében. A világ vezetoi a nagyívu konferencia szervezésekor "elfelejtkeztek" Szerbiáról, ugyanis egyedül a Szlobodan Milosevics vezette állam képviseloit nem hívták meg. Sandy Berger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója ezt az összejövetel legfontosabb elemének nevezte, ami véleménye szerint azt is jelenti, hogy nem lesz részese az újjáépítésnek, azaz lemarad a gazdasági növekedés és a jobb életkörülmények lehetoségeirol. Berger valószínusíti, hogy emiatt erosödik a belso ellenállás Miloseviccsel szemben. "Mi támogatni fogjuk azokat, akik a demokratikus rendszerért küzdenek Szerbiában" - szögezte le. A belgrádi kormánypártok éles bírálattal illették Jugoszlávia mellozését, független közgazdászok viszont Szerbia elszigetelodésének veszélyére figyelmeztetnek. Ivica Dacsics, a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szóvivoje egyenesen "Délkelet-Európa, illetve Jugoszlávia szétverését szolgáló paktumnak" nevezte a stabilitási szerzodést. Mint mondta: országa nélkül nem létezik egységes Délkelet-Európa, és cáfolta, hogy Jugoszlávia összeomlana a nemzetközi pénzügyi támogatás nélkül. Pedig a gazdasági élet továbbra is kaotikus képet mutat a szétrombolt Koszovóban. Úgy tunik, hogy senkinek nem sietos a dolog, pedig nem üzemel a posta, nincs telefon, nincsenek újságok, de még nyitva tartó bankok sem. Rosszabb a helyzet, mint a második világháború utáni Európában, akkor ugyanis a harcok leállta után körülbelül két hét múlva Európa nagy részén már elkezdodött a gazdaság talpra állítása. A térség lakossága nagyon szkeptikusan fogadta a konferencia hírét, nem hisznek abban, hogy a Balkán problémája csupán kívülrol kezelheto lenne. Duska Juridics, egy független boszniai televízió munkatársa szerint: "Illúzió azt gondolni, hogy a tanácskozások megoldást hoznak. Valóban segítségre van szükségünk, de a legtöbbet nekünk, itt éloknek kell tennünk." A tekintélyes Wirtschaftswoche címu német gazdasági magazinnak nyilatkozó Nuri Bashota albán közgazdász szerint a mezogazdaság sem állítható helyre egykönnyen, mivel az állatok zöme elpusztult vagy elhajtották, a traktorok és az ekék 80 százaléka hiányzik. Az élelmiszerek beszerzése gyakorlatilag nyersanyagok és elektromos áram ellenében történik. A villamos eromu az egyetlen gazdasági létesítmény, ami muködik, ez is csak azért, mivel a KFOR számára nélkülözhetetlen, így az eromu felügyeletét a brit hadsereg végzi. Egyébként június eleje óta mintegy 730 ezer menekült tért vissza Koszovóba, és most igen gyorsan kell gondoskodni számukra ivóvízrol, táplálékról, az alapveto infrastruktúráról, egészségügyi ellátásról és nem utolsósorban szállásról. Az Európai Bizottság adatai szerint a tartományban 120 ezer lakás vált teljesen vagy részben lakhatatlanná, és helyreállításuk mintegy 1,1 milliárd euróba kerül majd. A japánok lekörözték az európaiakat: egy hétezer fo befogadására alkalmas, futheto sátortábort rendeztek be, ami segíthet a hideg télben, de a térség gondjai igazából megoldatlanok maradnak. A Balkán nagy kérdése az, hogy az etnikai gyulölettel átitatott régió számára a külso anyagi segítség elegendo-e az élet normalizálásához.