Két hónappal a NATO-bombázás leállítása után ültek
össze eloször a nyugat vezeto hatalmai, hogy kijelöljék a
balkáni országok jövojét. Bár több mint ötszáz millió
dollárt és 250 millió fontot ajánlottak fel az amerikai és
az angol résztvevok, és pénzügyi szervezetekkel közösen
további 200 millió dollárt, de konkrétumokról, az újjáépítésrol,
a térség problémáinak megnyugtató, hosszú távú rendezésérol
nem volt szó. A tél beállta elott aligha lehet már
helyrehozni a bombák ütötte sebeket az üzemekben, a házakban,
az infrastruktúrában. S leginkább igaz ez Szerbiára, amelynek
vezetoit nem hívták meg a csúcstalálkozóra.
A térség gondjait - úgy tunik - az USA vette leginkább
magára, legalábbis az anyagi áldozatvállalást illetoen,
hiszen "nagylelkusége" messze meghaladta az európai országokét,
de a nemzetközi szervezetekét is. Clinton elnök ötszáz millió
dollár összértéku segélyt ajánlott fel a térségnek: 200
millió dollár erejéig támogatnák az amerikai vállalatokkal
kooperáló cégeket. 70 millió dolláros segélynek felel meg
az a vámkedvezmény, amely révén a térség vállalatai 5 évig
szabadon exportálhatnak az amerikai piacra. Az amerikai kormány
ezenkívül 34 millió dolláros hitelprogramot hirdet meg a
helyi kisvállalkozások megerosítésére, az Európai Újjáépítési
és Fejlesztési Bank (EBRD) hasonló célra 80 millió dolláros
csomagot ajánlott fel. A program Albániára, Bosznia-Hercegovinára,
Bulgáriára, Horvátországra, Macedóniára, Romániára, Szlovéniára,
valamint Jugoszlávián belül Koszovóra és Montenegróra
vonatkozik.
A stabilizációs konferencián nem hiányoztak a térség
globalizációjára vonatkozó elvek sem. A dokumentum fontosnak
tartja a térség országai és az Európai Unió közötti
gazdasági kapcsolatot, és a balkáni országok beilleszkedését
a világgazdaság rendszerébe. A résztvevok kifejezték, hogy
készek együtt dolgozni az ez elott álló politikai és a
gazdasági akadályok leküzdésében. Az albán államfo
egyenesen egy balkáni szabadkereskedelmi övezet létrehozását
sürgette úgy, hogy a térség közös pénze az euró lenne.
Szerinte a Balkánt korlátlan mozgásszabadságot biztosító közös
vám- és kereskedelmi rendszerré kell átalakítani. A résztvevo
országok felszólították a szerb népet, hogy legyen nyitott a
demokratikus változásokra, mondván: Jugoszláviát egyenrangú
és teljes jogú tagként fogadnák a megállapodás aláírói közé,
ha hajlandóságot mutatna arra, hogy tiszteletben tartja az
egyezmény alapelveit és céljait. Jugoszlávia így megorizheti
szuverenitását, és területi integritását.
Nem véletlen az üzengetés. Jugoszlávia ugyanis továbbra is
"büntetésben van" a Milosevics-rezsim miatt. Clinton elnök
kijelentette: "Szerbiának csak akkor lehet jövoje, ha
Milosevicset és a nevével fémjelzett politikát átadja a múltnak."
S hogy ez megtörténhessen, az elnök 10 millió dollárt kér még
az idén az amerikai törvényhozástól a balkáni országok független
sajtójának, szakszervezeteinek, valamint a szerb demokratikus
ellenzék tevékenységének támogatására. Gerhard Schröder német
kancellár aláhúzta: csak emberbaráti segélyt lehet fontolóra
venni, de gazdasági, újjáépítési
támogatás nem jöhet szóba. Jacques Chirac francia elnök felhívást
intézett a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népéhez,
hogy csatlakozzon az "európai családhoz". A résztvevok közül
egyedül Sztyepasin orosz elnök figyelmeztetett arra, hogy a
nyugat ezzel a hozzáállásával nagyon súlyos hibát követ
el, mert szerinte "ha Jugoszlávia télig nem kap segítséget,
akkor humanitárius katasztrófával kell számolni".
Az újjáépítésbol való kimaradást és az elszigeteltséget
hirdeto nemzetközi propagandán felbátorodva mindenesetre
egyre többen mennek ki az utcára, kifejezve a változás igényét.
A gyulölet és az elégedetlenség befelé fordítása, a saját
vezetés felé irányítása azonban nem kisebb veszéllyel, mint
a polgárháborúval járhat, hiszen a szerb hadsereg vezérkara
kifejezte: kitart a jelenlegi rezsim mellett.
A magyar vállalatok számára 200 millió dolláros bevételt
is hozhat a részvétel a balkáni újjáépítésben, de a
magyar gazdaságnak ennél sokkal nagyobb hasznot jelenthet, ha a
térségbeli gazdaság életre kel, és növekszik az oda irányuló
export lehetosége - közölte a szarajevói csúcstalálkozón
Chikán Attila. A gazdasági miniszter így érvelt: "Részesei
voltunk a háborúnak, így politikailag fontos, hogy részt vegyünk
az újjáépítésben is" - idézte a Dow Jones hírügynökség
a magyar kormánytag szavait. A kormány 100 millió eurós (25
milliárd forintos) hitelkeretet állított össze a magyar cégek
részvételének támogatására; az összeget kedvezményes
hitelek formájában a balkáni országok kaphatják magyar áruk
és szolgáltatások vásárlására.
1999. 08. 07. (III/31)
