Szájer József, Csúcs László és Mádi László
Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: amennyiben a kis- és középvállalkozások
fejlesztése, a lakásépítés, a családtámogatások további növelése, az útépítés,
az idegenforgalom és az oktatás fejlesztése mint kiemelt szempontok érvényesülnek a
költségvetésben, a frakció messzemenően támogatja mind az adótörvényeket, mind
pedig a jövő évi költségvetést.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője reálisnak nevezte a 2000. évi költségvetést,
és ezért a képviselőcsoport támogatásáról biztosította a tervezetet a parlamenti
vita során.
Csúcs László (FKgP) viszont kifejtette: nem látja indokoltnak azt, hogy elutasítsák
a 413 milliárd forintos agrártámogatási igényt. Hozzátette: a képviselők egy hatáselemzés
nélküli adótörvény-csomagot kaptak kézhez, egy új adónem bevezetése pedig ellentétes
a kormányprogramban megfogalmazottakkal. A képviselő az adókat illető változtatásokat
nem tekinti reformnak, mindössze "egy kicsit bővebbre sikeredett kiigazításnak"
tartja. Csúcs megerősítette: az FKgP nem támogatja a biztosítási adó jövő évi
bevezetését, mert a helyzet nem érett meg erre.
Az adótervezetet a vállalkozói érdekképviseletek is górcső alá vették. "A
meghirdetett adóreformtól elsősorban a vállalkozói terhek csökkenését és a kisvállalkozások
adminisztrációjának könnyítését várták" – nyilatkozta lapunknak Pogácsás Péter,
a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) közgazdásza.
"A változások legpozitívabb elemének az átalányadózás kiterjesztésének ígéretét
tartjuk az egyéni vállalkozások széles körére. A kamarák nem bánják, hogy a
kedvezményes áfakulcsok nem emelkedtek a beharangozottak szerint, egy ilyen emelést
csak abban az esetben tudnának elfogadni, amennyiben az így nyert többletbevételt a társadalombiztosítási
terhek csökkentése révén visszaosztanák a gazdasági élet szereplői számára"
– mondta Pogácsás. "A kisvállalkozások hátrányos megkülönböztetését jelenti
ellenben az áfa-visszatérítések kiutalásának megszigorítása. A 4 millió forintos
bevételi határ felállítása a különböző beruházási kedvezményektől egyébként
is eleső kisméret? vállalkozásokat sújtja. A BKIK-ban örülnek annak, hogy az
osztalék adójának alacsonyabb kulcsa 20 százalék maradt a beígért 25 százalék
helyett, de továbbra is szorgalmazzák a büntetőadóként funkcionáló (egészségügyi
hozzájárulással is megfejelt) magasabb, 35 százalékos kulcs csökkentését" – szögezte
le a közgazdász. "A kamarák nem támogatják az iparűzési adó áttelepítését a
központi adóhatósághoz, mert a vállalkozók települési szinten befizetett és
felhasznált hozzájárulása növeli a gazdálkodó szervezetek súlyát a helyi közéletben."
1999. 08. 28. (III/34)
