Repülőgépről oltják a földrengés következtében keletkezett tüzet Izmit város
olajfinomítójában. Az olajfinomító évi 11,5 millió tonna kőolajat dolgoz fel, ami
Törökország teljes felhasználásának 86 százalékát teszi ki
Fotó: Mti
A vállalatok többsége csaknem érintetlen maradt, s most arra koncentrálnak, hogy
alkalmazottaikat kimentsék a romok közül, és megfelelő életkörülményeket
teremtsenek számukra. Egy, a német Mannesmann részleges tulajdonában álló csővezetékgyár
német vezérigazgatója például a Financial Times beszámolója szerint utóbbi napjait
azzal tölti, hogy egy daruval jár a romok között, s próbálja fellelni
alkalmazottait. Az 550 főt foglalkoztató gyár dolgozói közül ötvenen nyom nélkül
eltűntek. Több cég sátrakat igyekszik építeni dolgozói számára a gyárak körül.
A rekonstrukciós munkákat számos országból érkező, nagylelk? humanitárius segély
könnyíti, melyek élelmiszert, egészségügyi felszereléseket, takarókat, sátrakat,
elsősegélynyújtó csomagokat, arcmaszkokat, gumikesztyűket, hullazsákokat, víztisztító
és vértranszfúziós berendezéseket, valamint műholdas hírközlő felszereléseket
tartalmaznak. A helyreállítási munkákban akadályt jelent viszont a közlekedés, a
telekommunikáció és az áramszolgáltatás megbénulása, az ivóvízhiány, melyekhez
hozzájárulnak az erős esőzések.
Egyes Izmit környékén található gyárakat igen súlyos kár ért, így az ország
legnagyobb állami olajfinomítójában tűz ütött ki, ami 35 százalékos visszaesést
okozott a benzingyártásban. A Credit Suisse First Boston szerint a leginkább sújtott térségben
az elkövetkezendő három hónapban a termelés felére zsugorodik, míg az azt követő
három hónapig a termelés 25 százalékkal marad majd el a megszokottól. A társaság
ennek megfelelően a török GDP-re vonatkozó idei előrejelzését nulláról mínusz 2
százalékra csökkentette. Bülent Ecevit miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában
elmondta, Törökország meg tud birkózni a válsággal, a keletkezett 5-7 milliárd dollár
érték? deficitet részben új adók kivetésével és földrengés-kötvény kibocsátásával
fogják megoldani. A kormány törvényjavaslata szerint pótlólagos adót vetnének ki a
mobiltelefonokra, járművekre, dohányárukra, alkoholra, földre és ingatlanra. Az ország
jövőjének alakulása azonban elsősorban a külföldi hitelezőktől függ. Az IMF várhatóan
szeptemberben dönt egy 330 millió dolláros rendkívüli kölcsönről, amit kiegészítésnek
szán ahhoz az 5-10 milliárd dolláros készenléti hitelhez, amelyről júliusban született
megállapodás Törökországgal. A már akkor is komoly recesszióval és mintegy 60-70
százalékos éves inflációval küszködő állam a hitelt a megfelelő strukturális
reformok teljesítése fejében kaphatja meg, ezért minden nehézség ellenére a kormány
folytatja a reformlépések meghozatalát. A Valutaalapon túl a Világbank és az Európai
Unió is jelezte lelkes szerepvállalását az újjáépítésben. Chirac elnök
kijelentette: az EU kész felszabadítani azt a pénzügyi alapot, melyet az EU és Ankara
korábbi megállapodása alapján hoztak létre Törökországnak "az európai családhoz
való tartozását" megerősítendő.
Vannak, akik tartanak attól, hogy ez a katasztrófa több évvel visszaveti az ország
fejlődését. Az esseni székhely? Turkológiai Tanulmányok Központja szerint például
külföldi segítség nélkül Törökország fejlődő országgá csúszhat vissza az utóbbi
másfél évtizedben elért küszöbország státuszából. A legtöbb elemző azonban úgy
véli, a kár – bár rövid távon kétségtelenül jelentős negatív hatással bír a
gazdaságra –, hosszabb távon azonban befektetés- és keresletösztönző lehet. A
Fitch IBCA európai hitelminősítő intézet úgy véli, a gazdaság hamar talpra áll,
mivel a károk zöme a lakóépületekben esett, az ipari létesítmények kevésbé károsodtak.
Egy biztos azonban: míg nem születnek konkrét döntések a hitelek folyósításáról,
az üzleti élet nehezen indul be, s az inflációra és a kamatokra nagy nyomás nehezül.
Az állami kötvények hozama addig folyamatosan nő, s a külföldiek dollárra váltják
befektetéseiket.
1999. 08. 28. (III/34)
