A fenti idézetből is világosan látszik, hogy milyen véleménnyel vannak a nyugati
politikusok az oroszországi politikai-gazdasági berendezkedésről. A The Economist cím?
tekintélyes lap a héten a címlapon foglalkozott a témával. A szerző leszögezte: "Oroszország
pénzelésének nem az a célja, hogy ideális eredményeket hozzon a gazdaságnak, hanem
hogy megakadályozzon egy katasztrófát: egy kemény, erőszakos politikai fordulatot,
polgárháborút vagy nukleáris szivárgást. Ti oroszok, úgy csináltok, mintha egy
jogrenden alapuló, piacbarát gazdaságot hoznátok létre. Mi nyugatiak, úgy teszünk,
mintha ezt elhinnénk – mi több, fizetünk is érte" – foglalja össze az utóbbi
időkre jellemző Oroszországgal kapcsolatos politikai "megcsalatást" a lap.
Michel Camedessus, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója diplomatikusabban fogalmaz.
Az IMF továbbra is fizet, hiszen az esedékes 650 milliós részletet a korábbi
IMF-hitelek törlesztésére adják. Így az az egyik IMF-számláról a másikra vándorol,
el sem hagyva Washingtont. Az oroszországi "ügyek" feldolgozása mindenesetre
feladatot jelent a politikusoknak. Camdessus nem tartja igaznak azokat a közéletben
keringő vádakat, hogy Moszkva elsikkasztotta a 1998-as hiteleket, és arra sem született
eddig bizonyíték, hogy a Bank of New Yorkon keresztül Oroszországból kimenekített tízmilliárd
dollárból 200 millió az IMF hiteléből származott. A vezérigazgató elismerte, hogy
Oroszország hazudott az IMF-nek az 1996-os központi banki valutatartalékok kapcsán, és
eltitkolta, hogy a jegybank Fimaco nev? off-shore leányvállalatán keresztül
megforgatta az IMF-től kapott pénzt. Ezzel lehetővé tette azt, hogy a kormányzat saját
céljaira – egyes nem igazolt vádak szerint például Jelcin kampányára – használja
a pénzt.
Az IMF jelenleg a Price Waterhouse Coopers nemzetközi könyvvizsgáló céget bízta meg
az orosz központi bank és leányvállalatai közötti pénzügyi tranzakciók kivizsgálásával,
továbbá kötelező szabályokat írt elő a jegybanknak, működése átláthatóbbá tételére.
Azt, hogy a pénzintézet végül is folyósítja-e majd az ország számára életfontosságú
pénzt, egyrészt a könyvvizsgálói jelentés, másrészt az éppen Moszkvában tartózkodó
IMF-küldöttség beszámolója határozza majd meg szeptember végén, aszerint, hogy az
ország mennyire teljesítette az IMF hitelfeltételeit.
Oroszország a héten az IMF-en túl a japán kormánnyal és a Világbankkal is tárgyalt,
és megegyezett a tavaly augusztusi pénzügyi krach nyomán befagyasztott hitelek újraindításáról.
Sőt az egyik legnagyobb hitelezőjével, a Párizsi Klubbal is sikerült szentesíttetni
a megegyezést, miszerint az első öt évben 8,1 milliárd dolláros esedékes adósság
részének csak a kamatait fizeti, s a tőkerészt a rá következő 15 év alatt törleszti.
1999. 09. 04. (III/35)
