Az ENSZ koszovói különmegbízottjának helyettese, Dennis McNamara arról tájékoztatott,
hogy mivel a segélyszervezetek nem tudják befejezni az építési és javítási munkákat,
a nyugati hírforrások szerint mintegy 400 ezer koszovóinak nem lesz szállása a télen,
hacsak nem kap menedéket ismerősöknél, rokonoknál, illetve nem költözik sátrakba.
Az Economist gazdasági lap szerint ennek nagyrészt Brüsszel és Washington halogatása
az oka. McNamara kötelességteljesen figyelmeztette a 800 ezer menekültet: ne számítsanak
nagyobb újjáépítési programra a tél előtt. Az ENSZ éppen azon igyekszik, hogy 50
ezer házban megpróbáljon m?anyagból és fából legalább egy olyan helyiséget
kialakítani, amelyben a családok ideiglenesen ellakhatnának. A munka azonban lassan
folyik, az amerikai kormány és az Európai Unió túl lassan folyósítja a megígért támogatást
– írja az Economist.
A pénzintézetek továbbra is jelentős akadályokba ütköznek, s nem kapják meg a külföldi
kormányok támogatását arra, hogy befektethessenek a regionális infrastrukturális
projektekbe. Az Európai Beruházási Bank például, amely az EU finanszírozását közvetíti,
az unió engedélyére vár, hogy elindíthassa azt az általa kidolgozott, mintegy
hatmilliárd euró érték? projektsorozatot, amely a szállítást, a telekommunikációt,
a víz- és energiaellátás, illetve a dunai hajószakasz helyreállítását célozza
meg az elkövetkezendő 3-5 évben. Különösen az USA és Nagy-Britannia vonakodik attól,
hogy – míg Milosevics elnök hatalmon van – pénzügyi segítségben részesítse
Szerbiát, pedig a télen itt a legnagyobb az éhínség és a nyomor veszélye.
Amennyiben azonban a Nyugat arra vár, hogy Milosevicset a nép leváltsa, addig a lakosság
önerőből felépítheti Jugoszláviát. A héten a háború óta a második lebombázott
üzemet adták át, az újvidéki után most a pancsovai olajfinomító egyik részlegét
indították újra. Az ünnepséget maga Milosevics elnök nyitotta meg. Bár az
1999. 10. 02. (III/39)
