Az Eurofighter. Közös fejlesztés
A Mercedes autógyárat is magában foglaló híres konszern nem elégszik meg az autóiparban
elért sikerekkel, a haditechnikában is az élre kíván törni. Ennek érdekében 40
milliárd dolláros befektetéssel létrehozták az Eurofighter Typhoon (Tájfun) nev?
projektet. A Manching nev? bajor kistelepülés szélén a Daimler-Chrysler Aerospace
egyik ultramodern hangárjában már az idei év végén elkezdődik annak a 620 darab
Eurofighter repülőgéptörzsnek a gyártása, amelyekből később a német, brit, olasz
és spanyol légierő ékességét jelentő vadászgépeket szerelnek majd össze. A szériagyártás
várhatóan 2002-ben kezdődhet meg, 2005-től pedig már az exportpiacokon domináns
szerepben szeretnék látni az ultramodern, új generációs harci gépet.
Az EU-kormányzat részéről komolyan felmerült az európai gyártók egyesülésének
gondolata, mondván, hogy az 1993 óta egyesült amerikai mamutvállalatokkal szemben
(Boeing, Lockheed Martin, Raytheon) csak így tudnak sikeresen fellépni. Az Európai Védelmi
és Légiharcászati Egyesülés néven tervezett unió azonban a különböző nemzeti és
cégérdekek útvesztőjében megbukott. Az USA és az EU versengésében a britek
jelentik a mérleg nyelvét, Nagy-Britannia viselkedése azonban nem egyértelmű. Tony
Blair miniszterelnök egyrészről lelkes híve az Egyesült Államokkal fennálló speciális
kapcsolat továbbépítésének, másrészről viszont aláírta a franciákkal az európai
védelmi tevékenység fokozásáról szóló kooperációs egyezményt. A következő hónapokban
azonban döntenie kell afelől, hogy a transzatlanti vagy az uniós együttműködésre
nyitott inkább. A nyomás egyre nagyobb a briteken, hiszen a világ legnagyobb rakétagyártója,
az amerikai Raytheon a minap 62 százalékos részesedést ajánlott a briteknek a legújabb
ERAAM rakéta gyártásában. Tony Blair dilemmájának másik oldalán a brit–francia
(British Aerospace -Matra) kooperációban gyártani tervezett Meteor nev? rakéta áll.
Blair egyébként messzemenőkig támogatta az európai védelmi egyesülés keretében
tervezett, végül mégis meghiúsult British Aerospace és Daimler-Chrysler egyesülési
kísérletet is.
Alexandra Ashbourne elemző a Time magazinban megjelent véleménye szerint az európai védelmi
iparban a jövőben kétség nélkül a németek játsszák a kulcsszerepet. Ők
rendelkeznek ugyanis a magasan kvalifikált szakembergárdával, valamint kiváló közvetítők
tudnak lenni a másik két főszereplő, a britek és a franciák között. Az utóbbi időben
azonban több nézeteltérés is keletkezett az európai mega-fegyvergyárak között, így
továbbra is nyitott kérdés, hogy az európai vállalatok egységesen lépnek-e fel az
USA-val szemben, vagy valamelyikük nyit az USA felé, és amerikai-európai kooperációban
készülnek el a jövő legmodernebb harcászati eszközei.
Hozzátartozik a témához, hogy Nyugat-Európa együttesen is kevesebb mint harmadannyit
költ a hadikutatásra és -fejlesztésre, mint az Egyesült Államok.
Holger Mey, a bonni Stratégiai Kutatóintézet igazgatója tömören így foglalta össze
a kérdés lényegét: "Ezek az emberek európai védelmi identitásról beszélnek, de
tudomásul kellene venniük, hogy tulajdonképpen ez dollármilliárdokról szóló
csekkek kitöltését jelenti."
1999. 10. 22. (III/42)
