Járai Zsigmond pénzügyminiszter: tarthatóak a költségvetés sarokszámai
Fotó: MTI
A kormány bizakodó a gazdasági kilátásokat tekintve: dinamikus marad a gazdasági
növekedés, bővül az export, jelentős lesz a beruházás, tovább csökken az inflációs
és a munkanélküliségi ráta. Az egyensúly továbbra is megfelelőnek mondható, a külső
államadósság csökken. A kormány jövőre 6-7 százalékos inflációval, 4-5 százalékos
GDP-növekedéssel számol. Jövőre javulás várható a külső piaci feltételekben, ezért
9-11 százalékos export és ehhez hasonló import növekedés várható, ami hozzájárul
az egyensúly javulásához.
A nemzetgazdaság legjelentősebb terhe az elmúlt évtizedekben felhalmozott államadósság,
ami jövőre meghaladja a 7336 milliárd forintot. Ennek kamataira és jutalékaira 804
milliárd forintot kell fordítani, s ez az államháztartás több mint 15 százalékát
teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a magyar államháztartás pozitív mérlegét az államadósság
kamatterhei változtatják veszteségessé. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított
aránya jövőre 58,6 százalékra csökken (1994-ben 70 százalék körül volt), ami azt
jelenti, hogy 15 év után először megfelel az európai normáknak (ez 60 százalék).
A kormányzat a költségvetés elkészítésekor prioritásokat határozott meg:
kiemelten támogatja a gyermekeket nevelő családokat, az otthonteremtést, a kis- és középvállalkozásokat.
Ezen kívül az átlagnál több pénz jut a vidék és az agrárgazdaság fejlesztésére,
a haderőreformra, valamint az EU-csatlakozáshoz szükséges teendőkre.
"A polgári koalíció a családok kormánya" – hangzott el a Fidesz parlamenti vezérszónokától.
Domokos László hangsúlyozta, azok helyzetén akarnak javítani, akik a terheket hordozzák
és vállalják a gyermeknevelés örömteli terhét. Nem engedhető meg – mondta –,
hogy a gyermekvállalás a szegénység vállalása legyen. A gyermeknevelés érték, ezért
januártól 30 százalékkal emelkedik a gyermekek után járó adókedvezmény, s ez azt
jelenti, hogy 48,8 milliárd forinttal nagyobb összeg marad a családoknál. Január 1-től
pedig bevezetik a gyedet, amely a jövedelemnek meghatározott, a tervek szerint 75 százaléka
lenne. a gyeden töltött idő munkaviszonynak felelne meg. A pénzügyi tárca előterjesztésében
az áll, hogy családtámogatásra jövőre 250 milliárd forintot folyósítanak, szemben
az idei 139 milliárddal.
Kovács László (MSZP) parlamenti vezérszónoklatában kijelentette: nemcsak a Fidesz,
hanem az MSZP is a családok pártja, és nem csak a tehetősebbekké, hanem mindenkié.
Ezért a gyermekek után járó adókedvezmény emelése helyett a családi pótlék összegének
emelését támogatják, hiszen ez mindenkihez eljutna, és nemcsak egy bizonyos jövedelem
felett rendelkezők vehetik igénybe.
A jövő évi költségvetés elkészítésekor prioritásként határozták meg az
otthonteremtés lehetőségeinek javítását. A lakáshitelek, az igen magas törlesztő
részletek és kamatterhek miatt sokak számára lehetetlenné vált a saját otthon
megteremtése. Hosszú futamidejű, alacsony kamatozású törlesztő részletekre azért
van szükség, hogy az átlagos fizetéssel rendelkező polgárok is megvalósíthassák
terveiket – áll a költségvetés előterjesztésében. Ennek érdekében olyan jelzálog-hitelezési
rendszert építenek ki, amely lehetővé tenné, hogy a hitelkamatok a jelenlegi felére
csökkenjenek – jelenleg 16,5 vagy 19,7 százalék. Hitelek felvehetőek lennének majd
nemcsak használt lakás vásárlására, hanem azok felújítására, bővítésére is.
A gyermekeket nevelő szülőknek és a fiatal házasoknak további kamatkedvezményt
biztosítana a rendszer. A lakáshoz jutás közvetlen állami támogatásának összege jövőre
110 milliárd forint, azaz az ideihez képest 30 százalékkal több áll rendelkezésre.
A költségvetés elkötelezte magát a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására.
Cél a versenyképességük javítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, a
gyorsabb és olcsóbb hitel megszerzése. Jövőre először lesz a támogatásukra elkülönítve
önálló fejezet, 7 milliárd erejéig. Ezen belül lehetőség nyílik 20 millió forint
hitelig a garanciadíj 50 százalékának átvállalására, kamattámogatásra; folytatódik
a beszállítói célprogram, tanácsadás, továbbképzés. A támogatási összeget több
formában is igénybe lehet venni: vissza nem térítendő támogatás, kamatmentes kölcsön,
és kockázatitőke-részesedés formájában is. A támogatási keretben Phare-pénzek is
helyet kapnak.
Az agrár- és vidékfejlesztési célok – ezen belül az infrastruktúra fejlesztése
– is kiemelt, az ideihez képest 14 százalékkal nagyobb arányú támogatásban részesül.
A terület- és vidékfejlesztésre mintegy 40 milliárdos EU-forrás áll rendelkezésre.
Jövőre folytatódik az M3-as autópálya továbbépítése Füzesabonytól Polgárig, és
az ehhez kapcsolódó két kerülőút kiépítése. Budapesttől indulva a Balaton felé
vezető oldalon elindul az M7-es felújítása is, de valószínű, hogy csak Zamárdiig
érnek el. Ezenkívül jövőre elindul, és várhatóan 2001. december 31-én befejeződik
a szekszárdi híd és a környezetében szükséges összekötő utak építése. A tízéves
autópálya-építési program előkészítése folyamatban van: világbanki, európai és
magyar kereskedelmi és fejlesztési bankok részvételével szindikált hitel felvételével,
valamint kötvénykibocsátással a határig épül az M3-as, az M7-es és Dunaújvárosig
az M6-os autópálya, valamint a Szentendrei útig ér el az M0-ás.
A MÁV az idén 16 milliárd forintot fordít felújításra. Ezen belül a legnagyobb
volumen? projekt az az új vasútvonal kiépítése, amely összeköttetést biztosít
Szlovéniával. Ez a 26 milliárdos projekt 2001-ben fejeződik be. Emellett tovább
folytatódik a Szombathely–Székesfehérvár közötti szakasz villamosítása.
A NATO-tagságból fakadó kötelezettségek miatt az előirányzat 214,3 milliárd
forint, s ez 16,5 százalékos emelkedést jelent az ideihez képest. A békefenntartásban
való részvétel, az Euro-atlanti kommunikációs feladatok, a külföldi kiképzések, a
NATO-biztonsági beruházási programhoz való hozzájárulás együttesen 9 milliárd
forintot tesznek ki. A technikai korszerűsítés jegyében 4,5 milliárd forintot, a MIG–29-es
repülőgépek felújítására 5,7 milliárd forintot fordítanak. A gépi javításokra
pedig 1,7 milliárd forinttal többet kell elkölteni, mint az idén.
Az egyes tárcák átlagban 19 százalékkal nagyobb támogatást kapnak az ideihez képest,
de a Miniszterelnöki Hivatal 50 százalék felett részesedik a többletből. Az ellenzéki
vezérszónokok kivétel nélkül, de még a kormánypárti Csúcs László is bírálta
ezt az elosztási trendet. Kovács László minden idők legérzéketlenebb költségvetésének
nevezte a kormány jövő évi tervezetét, mert amíg bőkez? az állami intézmények
felé, addig szűkmarkú az emberekkel, hiszen a nyugdíjasok, a közszférában dolgozók
csupán 8 százalékos emelésre kapnak ígéretet. A költségvetés vesztesei – érvelt
Kovács – a nyugdíjasok és a kiskeresetűek.
A költségvetés parlamenti vitájában a legélesebb kritikát a kormány inflációs várakozása
váltotta ki. Kovács László szerint a kormány minden idők legrafináltabb, és legképmutatóbb
költségvetését nyújtotta be, mivel 6-7 százalékos inflációval számol, holott
valamennyi kutatóintézet megegyezik abban, hogy 8-9 százalékos lesz jövőre a pénzromlás
mértéke. A nyugdíjasok által fogyasztott termékek árai pedig legalább 10 százalékkal
emelkednek jövőre, tehát romlik a helyzetük. Burány Sándor, az MSZP másik vezérszónoka
szerint ez rejtett reáljövedelem-csökkentést okoz a közszférában és a nyugdíjasoknál,
és rejtett bevételt hoz a költségvetésnek. Csúcs László kisgazda politikus szerint
is magasabb, 7-8 százalékos lesz az infláció a tervezettnél, s ez érzékenyen érinti
az egész költségvetést, mert erre épülnek a számítások. "Nem dughatjuk a fejünket
a homokba" – mondta. Szakmai hibának nevezte, hogy a tervezettnél így több tízmilliárdos
plusz szja-bevétel folyik majd be a központi költségvetésbe. Kuncze Gábor szerint ez
azért aggályos, mert efölött képviselői kontroll nélkül rendelkezik majd a kormány.
Szerinte "ezzel a költségvetéssel a kormány tovább folytatja a gátlástalanságot
és a pazarlást". Üresjáratnak nevezte a jövő évi költségvetést, mert a korábbi
lendületet kihasználja, de komoly változtatást nem hajt végre.
Járai Zsigmond a Heteknek elmondta: a tervezett 6-7 százalékos infláció reális várakozás,
mert a kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ez tartható legyen. Többek
között csökkenti a költségvetési hiányt, nem engedik a béreket 8,3 százaléknál
jobban emelkedni, az államháztartási hiánynak a GDP-hez viszonyított értéke 3,5 százalék
lehet, öszsze kell hangolni a monetáris és a fiskális politikát. Járai tudja, hogy
ez konfliktusokat vált ki, de – mint elmondta – ezeket vállalni kell.
A pénzügyminiszter kérdésünkre válaszolva elmondta, az ellenzéki és a kormányon
levő pártok bírálatai miatt a kormány nem fog módosító javaslatokat készíteni,
mert a költségvetés prioritásaival kapcsolatban nem hangoztak el ellenérvek, nem kérdőjelezték
meg a felszólalók; azaz elfogadták ezeket. "A többi a normál politikai kultúra része
– mondta. A kutatók véleményére nem lehet adni, mert ők ellenzéki politikai érdekeket
szolgálnak ki – tette hozzá – és hitetlenek a jövő évi inflációs várakozásokkal
szemben. De hát tavaly ilyenkor is ugyanezt mondták, és beigazolódtak a számításaink,
az övék pedig nem."
1999. 10. 22. (III/42)
