A tekintélyes nemzetközi gazdasági lap, a Financial Times értesülése szerint a
vevők között szerepelt még a Benetton és a Bonomi kereskedőcsaládok közös vállalkozása,
az olasz 21 Investmenti, amely a Benetton Forma–1-es csapat egyik fő támogatója.
Mint az előbbiekből is kiderült, Bernie Ecclestone kiváló üzletember, és az üzletrész
értékesítése után sem a tengerparton akarja a lábát a vízbe lógatni, hanem a
Forma–1 népszerűsítésének minden eddiginél nagyobb kampányába kezd. Az autós
cirkusz kiemelkedő értékét egyébként eddig is egy rendkívül széles rajongótábor
jelentette, akiket sikerült az autóversenyzéshez és a versenyek hőseiként számon
tartott győztesek személyéhez kötni. Ennek jól látható eredménye, hogy egy Forma–1-es
futamot világszerte átlagosan 300 millió ember kísér figyelemmel a televízión
keresztül. A befektetők számára ez a magas nézőszám a fő vonzerő. A Forma–1 idén
várható 200 millió dolláros nyeresége is zömmel a televízió-közvetítési jogokból
származik. De Ecclestone ezzel sem elégedett, hanem az interneten keresztül az egész
világon, de különösen az Egyesült Államokban kívánja tovább népszerűsíteni a
versenysorozatot. Az USA-ban közismerten kevésbé népszerű a főként európai
csapatokkal és pilótákkal telített Forma–1, ezért a jövőben az amerikaiak körében
rendkívül népszerű Indianapolisban is kívánnak futamot rendezni.
Az eladással egyébként Ecclestone fő célja, hogy a Forma–1-et a tőzsdére vigye,
amelynek kockázatát ezáltal több befektető között szándékozik megosztani. A Forma–1
tőzsdére vitele egyszer már meghiúsult, amikor az Európai Unió a monopolhelyzettel
való visszaéléssel vádolta meg a Forma–1-et, és egyúttal megakadályozta értékpapírjainak
piacra bocsátását. Ecclestone-nak egyébként is sok baja van az Unióval, mivel a
csapatok fő támogatóiként számontartott dohányipari cégek reklámjait a legtöbb
uniós országban nem engedélyezik a jövőben. Ideje van tehát a váltásnak.
1999. 10. 30. (III/43)
