Egy fiatalembernek, miközben a Crown dugógyárban dolgozott, valaki egy baráti tanácsot
adott: "Találj ki valami olyasmit, mint a dugó, amit az emberek egyszer használnak,
aztán eldobják, de újra visszajönnek másikat venni!" Nem sokkal később, valamikor
a múlt század végének egyik reggelén ez a fiatalember éppen borotválkozott, amikor
felvillant az isteni szikra: olyan borotvákat kell gyártani, aminek eldobható, egyszerűen
cserélhető pengéje van. Ezt a férfit Camp Gillette-nek hívták, s az I. világháború
alatt már 3,5 millió darab borotvát és 36 millió eldobható pengét szállított az
amerikai katonáknak.
A Gillette borotva és penge sikere vitathatatlan, de vajon mitől válik egy ötlet zseniálissá
vagy haszontalanná, mi tesz egy vállalkozást sikeressé vagy sikertelenné? A Fortune
az évszázad egyik legsikeresebb emberének egyértelműen Henry Fordot tartja, aki egyrészt
tömegpiacot teremtett, másrészt ki is elégítette a piac igényeit. Zsenialitása
abban állt, hogy – bár nem ő találta fel az automobilt, de – az általa gyártott
T-modell a maga egyszerűségével, szolidságával és 850 dolláros árával tömegek számára
tette elérhetővé az autót. A T-modellből 15,5 milliót gyártottak tizenkilenc év
alatt, amit a forradalmi újdonságnak számító futószalagon történő gyártás tett
lehetővé. A meggazdagodott Ford gyárában tizenkétezer embernek adott jól fizető
munkát: az akkori két dollár körüli napi bér helyett öt dollárt fizetett. Ez egyrészt
motivált a jó munkavégzésre, másrészt lojális munkásokat és fizetőképes
keresletet teremtett maga körül. Az egyébként hírhedten antiszemita Ford nem fordított
különösebben sok időt és energiát a vállalat irányítására, sem menedzsereinek
megbecsülésére. Állítólag egyik vezető munkatársának irodáját egyszer a férfi
öltöző mellé költöztette, az íróasztal és a toalett közé pedig csak egy vékonyka
válaszfal került.
A konkurens autógyár, a General Motors vezetőjéről, Alfred P. Sloanról – aki
1923-tól több mint húsz éven át vezette a GM-t – úgy tartják, hogy a vállalatirányítás,
különösen a nagy korporációk vezetésében valósított meg máig érvényes, rendkívüli
jelentőség? elveket. Meghatározó rendszert alakított ki a vállalat szervezésében
a cégen belüli központi ellenőrzés, az egyes részlegek függetlensége és az ötletek
átadási lehetőségének számtalan módja tekintetében. Alfred Sloan nemcsak remek
szervező volt, de kiváló stratéga is. Míg a konkurens Ford évekig csak egyetlen
modellt gyártott, addig Sloan elve a különböző vásárlói igényeket kielégítő széles
modellválaszték volt. A "minden célra, minden pénztárcához" ars poetica alapján
gyártották az arisztokratikus Cadillacet is, de a Chevroletet is a munkásosztálynak. A
piac az 1921 és 1940 közötti időszakban alátámasztotta Alfred Sloan látását: a
Ford részesedése az amerikai gépkocsi-eladásokban 55,7 százalékról 18,9 százalékra
esett vissza, míg a GM 12,7 százalékról 47,5 százalékra növelte részesedését.
Az évszázad üzletemberei cím birtokosa még Thomas J. Watson is, a II. világháború
utáni amerikai gazdasági fellendülés időszaka legnagyobb sikertörténetének, az
IBM-nek az elnöke. Hogyan tudta ezt a középszint? céget multimilliárd dolláros
nagyvállalattá alakítani? Ehhez először neki kellett kitörnie apja és saját maga
árnyékából. Sikere talán abban keresendő, hogy rendkívül intuitív ember volt, és
látott fantáziát a szobaméretű, borsóagyú, megbízhatatlan működés? ENIAC számológépben.
Watson óriási lehetőséget látott az elektronikában, és a jövő őt igazolta. A
legfontosabb feladatnak azt tartotta, hogy lépést tartsanak a számítástechnikában végbemenő
forradalmi változásokkal. Kulcskérdés volt számára a gyorsaság: "A legrosszabb
dolog, amit tehetünk, ha elfektetjük a problémás kérdéseket – mondta. – Oldd
meg! Oldd meg gyorsan, akár jól, akár rosszul. Ha rosszul oldottad meg, vissza fog térni,
arcon fog ütni, és már meg is tudod oldani helyesen a dolgot."
Az évszázad üzletembere megtisztelő cím birtokosa William H. Gates is, aki egy személyben
technológus, vállalkozó, vállalatépítő és zavarba ejtő stratéga. Bill Gates, akárcsak
Henry Ford T-modellje, az MS-DOS operációs rendszerrel és a Windows programmal korábban
technológiai kuriózumot tett tömegméretekben használttá. Gates felismerte azt az üzleti
lehetőséget, ami a szoftverek készítésében adódott. A másik újdonság, amit a
Microsoft megvalósított, az alkalmazottak motiválásában keresendő: bevezette a részvényvásárlási
opciót a vezetők és alkalmazottak részére egyaránt.
Ez az évszázad nemcsak jeles üzletemberekkel büszkélkedhet, de a technika is újabb
és újabb termékekkel ajándékozott meg bennünket. Az emberi találékonyságot a szükségek
gyakran motiválják. Gondoltuk volna, hogy a papírkötésű, zsebben is hordható, bárhol
olvasható könyvre egészen 1935-ig kellett várnia az emberiségnek, mert csak ekkor
jutott eszébe egy könyvkiadással foglalkozó hölgynek, hogy szépirodalmat is kiadjon
puhakötés? könyvként, mivel férje utazás közben semmi hasznos és érdekes
olvasnivalót nem talált? És hogy az irodai munkában melyik tárgy hozott ámulatba ejtő
változást? A Fortune szerint ez az 1900-ban megjelenő iratkapocs, amely még ma is változatlan
formában használatos a balesetveszélyes gombost? helyett.
1999. 11. 06. (III/44)
