Ellenzéki tüntetők Belgrád fővárosában. Fogytán a lendület Fotó:
MTI
A "monetáris támadás" terve szerint Montenegróban a márka teljesen kiszorítja
majd az egyre nagyobb mértékben értékét vesztő jugoszláv valutát, s helyet készít
az új montenegrói márka számára. A Wall Street Journal Europe megjegyezte, hogy a márka
bevezetése előtti napon Madeleine Albright amerikai külügyminiszter telefonon tárgyalt
a montenegrói miniszterelnökkel, s ezzel az USA Montenegró nyílt bátorításáról
tett tanúbizonyságot, hogy vívja ki gazdasági és politikai szabadságát, amelyet
szerinte megérdemel.
Jugoszlávia e kisebbik tagja Szerbiánál jóval kedvezőbb gazdasági állapotban van, s
nyugati támogatottsága rengeteg tehetős szerb befektetőt is vonz. Montenegró azért
is kulcsfontosságú Szerbiának, mert biztosítja számára a tengerre való kijutást. A
montenegrói vezetés szerint – jóllehet tagadják, hogy a lépés a szabadság kivívását
szolgálná – erre azért volt szükség, hogy védelmet nyújtson a szerb pénzügyi válság
ellen, a jugoszláv valuta ugyanis évi 100 százalékos inflációval küzd. Jovan Zebic
jugoszláv miniszterelnök a Reutersnek korábban elmondta, hogy a kormány nem készített
tervet arra vonatkozóan, hogyan fogja megoltalmazni a szerb monetáris rendszert a lépés
következményeitől. Mindenesetre leszögezte: "Megvédjük magunkat." Többen
tartanak az ellentámadástól. Egy Milosevicshez közel álló belgrádi bankár azonban
megnyugtatott: "A jugoszláv elnök elkötelezte magát, hogy háborút semmi pénzért
nem indít". Az amúgy is fizetési válsággal küzdő Szerbia valutájának értéke
természetesen egyre erőteljesebben csökken majd, míg Montenegróban végül senki nem
fog dinárt venni.
Bill Clinton amerikai elnök egyidejűleg úgy döntött, hogy kész humanitárius segélyeket
biztosítani a szerbeknek, s támogatja az Európai Unió azon segélyprogramját is,
melynek keretében mintegy 5 millió dollár értékben szállítanak olajat Nisbe és
Pirotba. Clinton ugyanis attól tart, a szerbek őt hibáztatnák, ha halálra fagynának
a télen. Eddig úgy gondolta, ha nélkülözésben hagyja a szerbeket, nyomorúságuk
arra indítja őket, hogy fellázadjanak vezetőjük ellen. Ez azonban láthatóan nem így
történik. A Reuters jelentése szerint a tüntetések nem jelentenek fenyegetést a
Milosevics-rezsimnek, ezért – annak ellenére, hogy a gazdaság folyamatosan romlik –
a lakosság körében kezdik elveszteni vonzerejüket. Egyre nyilvánvalóbbá válik
ugyanis, hogy a "szerb erős embert" sem külső nyomás, sem belső ellenállás nem
tudja megtörni. Az USA azonban nem adja fel, s bár eddig Milosevics távozásához kötötte
a Jugoszláviával szemben évek óta fennálló szankciók feloldását, most úgy döntött,
amint szabad választások lesznek Jugoszláviában, eltörlik a szankciókat.
1999. 11. 06. (III/44)
