Az autokratának tartott Tudjman elnök nagy népszerűségnek örvendett. A képen egy közlekedési
rendőr siratja az államfőt. Horvátország-szerte több városban utcákat és tereket
neveznek el az elnökről: így Zadarban az eddigi Zágráb utcát, Drnisben a főteret, Zágrábban
pedig a Nemzeti Színház körüli teret, amely eddig Titó marsall nevét viselte. A
legfrissebb közvéleménykutatások szerint Tudjman betegsége és halála közel 2 százalékkal
emelte a kormánypárt támogatottságát, de az első helyen mégis a haladó szemlélet?
szociáldemokrata-szociálliberális koalíció áll.
Horvátországot az elmúlt években komoly bírálatok érték a Nyugat részéről
elsősorban agresszív nacionalizmusa, a boszniai háborúban a horvát lakosság elszakadási
törekvéseinek támogatása, a kisebbségi jogok felrúgása miatt. A nemzetközi közösség
elmarasztalta Horvátországot amiatt, hogy a hágai nemzetközi törvényszéknek nem adták
át a horvát háborús bűnösöket, és a szerb kisebbség visszatérését és
letelepedését sem segítették elő. A televíziót a kormánypárt ellenőrzi, a szabad
sajtót pedig megfélemlítették.
A sorozatos háborúk megviselték a horvát gazdaságot is, holott Jugoszlávián belül
Szlovénia mellett Horvátország számított a leginkább iparosodott, gazdaságilag
fejlett területnek, ahol az egy főre jutó GDP harminc százalékkal haladta meg a
jugoszláv átlagot. A háborús helyzetek és az állami szintre emelt Nyugat-ellenesség
nem vonzotta a befektetőket, de a turistákat sem: a korábban virágzó idegenforgalom
ma jelentős gondokkal küszködik. A munkanélküliség 20 százalékos, a GDP csökkenése
ebben az évben 1,5 százalék, a reálbérek jelentős mértékben csökkennek. Az idén
tovább nőtt a költségvetés hiánya, az import duplája az exportnak. Szamuely László,
a Kopint-Datorg Rt. tudományos munkatársa a Hetek kérdésére elmondta, hogy az infláció
azért alacsony (5 százalék alatti), mert politikai előnyöket kovácsoltak abból,
hogy mesterségesen felülértékelték a kunát, s ezzel alacsonyabb lett az import, így
sok termék ára. Remélhetően az új kabinet hozzá mer nyúlni az árfolyamhoz, ehhez
azonban politikai stabilitás szükséges, mert átmenetileg ronthat az életszínvonalon,
de ugyanakkor élénkíti a gazdaságot. A gazdasági bizonytalanság miatt a nemzeti
valuta, a kuna iránti bizalom igen alacsony: a lakosság betéteinek 85 százalékát német
márkában tartja. Január elején kezdődnek a parlamenti választások, ahol Tudjman elnök
pártja, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki hat párt koalíciója
száll versenybe, de a választások sikere azon is múlik, fel tud-e egységesen lépni
az ellenzék, vagy hajlandó-e a HDZ lemondani a hatalomról. A politikai bizonytalanság
nagy, de a nemzetközi sajtó és a pénzpiacok a mostani lehetőséget pozitívan értékelik,
és derűlátóak Horvátország fejlődésével kapcsolatban.
1999. 12. 18. (III/50)
