A gázáremelés körüli huzavona lassan egyéves, vesztese egyértelműen a Mol,
hiszen a cég tőzsdei részvényei egyharmadával érnek kevesebbet. A kabinet keddi
bejelentését követően egy nap alatt 5 százalékot esett a cég részvényeinek árfolyama.
A kormány kezdettől hangsúlyozta, hogy 12 százaléknál nagyobb arányban nem engedélyezi
a gáz árának emelését, ezt azonban kevesellte a legnagyobb hazai cég. Indoka szerint
több tízmilliárdos veszteség éri őt, mivel a gáz ára az olaj világpiaci árával
együtt mozog. Amíg az olaj ára tavaly év elején még csak 11 dollár volt hordónként,
mára a 30 dollárt is meghaladja, s ezt a költségnövekedést a kormány nem engedi érvényesíteni,
mivel az hatással lenne az inflációra. Csák János a Népszabadságnak adott interjújában
kifejtette: egy magáncég részvényeseit nem lehet arra kényszeríteni, hogy egyes
makrogazdasági célokat támogassanak. A gázár emelését pedig szociálpolitikával
kell ellensúlyoznia a kormánynak. Elmondta, hogy ha nem tudnak megegyezni a gázárszabályozás
alapkérdéseiben, a Mol regionális stratégiája veszélybe kerül, mivel nem lesz elég
forrás a célok megvalósításához.
A kommunikációs igazgató szerint a veszteség tényleges mértéke a második félévben
lesz csak látható, de előreláthatólag 100 milliárd forintra tehető az egész gázvertikum
vesztesége a kormány döntése miatt. Lapzártánk után, pénteken ül össze a Mol
igazgatótanácsa, hogy mérlegelje a kialakult helyzetet, és döntsön a stratégiai kérdésekben.
A további benzináremeléssel kapcsolatban Antalffy Krisztina elmondta, hogy a cég a továbbiakban
is a piaci folyamatokat követi az árképzésben. A politikai nyomás és a lakossági elégedetlenkedés
ellenére a Mol mint magáncég ezután is az üzleti szempontokat tartja szem előtt.
2000. 06. 24. (IV/26)
