A sokszor emlegetett 2002-es csatlakozási dátum egyre valószínűtlenebbé válik, s
ebben a különböző nyugat-európai pártok között politikai egyetértés van. Mivel
mind Franciaországban, mind Németországban 2002-ben lesznek választások, nem
kívánják kampánytémává tenni a keleti bővítés szociális és gazdasági
következményeit, amelyek közül az egyik legkényesebb kérdés a bevándorlás. Ezért
jobbnak tartják, hogy csupán 2005-2006 körül bővüljön az unió. A Frankfurter
Allgemeine Zeitung a német uniópártok parlamenti frakciójának külpolitikai
szóvivőjét idézve írja, hogy mind szélesebb körben válik elfogadottá az a nézet,
hogy 2005-ig nem nyílnak ki az EU kapui kelet felé.
Pedig az ajtó előtt toporgó országok politikusain kívül a tőkepiaci elemzők is
sürgetik a csatlakozás időpontjának mielőbbi meghatározását. Szerintük a
tagságra pályázók gazdasági reformjai megtorpanhatnak, ha az EU-tagországok
lelkesedése ellankad a bővítés iránt, mivel továbbra sem jelölnek meg időpontot.
Számos elemző véli úgy, a pénz- és tőkepiacokra kedvező hatással lenne a
bővítés menetrendjének ismerete. Sőt, a befektetőket az sem aggasztaná, ha ez a
dátum akár 2006-ig vagy 2007-ig kitolódna, számukra csupán az a lényeges, hogy a
bővítés akkor biztosan megtörténjen. A Moody\'s nemzetközi hitelminősítő
intézet – a többi élvonalbeli országgal együtt – 2005-re várja Magyarország
felvételét. A bővítés lassítójaként egyértelműen Lengyelországot jelölte meg.
A lengyel piac – elsősorban méretei miatt – stratégiai fontosságú a tagjelöltek
sorában, ám az ország makrogazdasági mutatói kedvezőtlenül alakultak, s ezért úgy
vélik, hogy ez az első csatlakozók belépését akár egy évvel is késleltetheti.
2000. 07. 15. (IV/29)
