hetilap

A szeptemberi szállítású olaj ára 32 dollár feletti csúcson zárt, de a 30 dolláros
nyári ár is mintegy 10 százalékos emelkedést jelent az idei átlagárhoz képest.
Elemzők egy része a világ olajtermelésének 40 százalékáért felelő Kőolaj-exportáló
Országok Szervezetét (OPEC) hibáztatja, amelynek tizenegy tagországa már több mint
egy éve termeléscsökkentéssel pumpálja fel az olaj világpiaci árát. Az olajár e
heti szárnyalását jelentősen befolyásolta az OPEC-tag Venezuela elnökének, Hugo
Chaveznek azon nyilatkozata, miszerint "az OPEC-nek nem szabadna megengednie, hogy az
olajárak a jelenlegi szint alá süllyedjenek, ugyanis ez halálos ítéletet jelentene
az olyan termelők, mint Venezuela számára". Chavez elnök most is kitart amellett,
hogy az olajkartell akkor szabadítana fel napi 500 ezer hordó olajat, ha az olajár egymást
követő 20 napon keresztül meghaladná a szervezet által megcélzott 28 dollárt hordónként.
Chavez elmondta, hogy nem akar olyan magas árakat, amely kárt okozna a nem olajtermelő
nemzetek gazdaságában. Ő egy "fair árat" akar, amely elősegíti az olajkartell
országainak gazdasági növekedését. Bizonyos hírek szerint Szaúd-Arábia nem ért
egyet Venezuelával a termelés folyamatos visszafogásában, ugyanakkor a piac mégis attól
tart, hogy az arab ország nem fogja betartani kibocsátásának növeléséről szóló
ígéretét.

Az olajárra az alacsony amerikai olajkészletekről terjengő hírek sem vetettek jó fényt.
A már hónapok óta magas olajárak komoly függetlenedési törekvéseket indítottak el
az – elsősorban venezuelai – olajfüggő Egyesült Államokban. Az USA-ban az áremelkedés
letörésére a héten több stratégiai olajtartalékot nyitottak meg. Jótékony hatással
van ellenben a magas szénhidrogénár a világ olajtermelésének 8,3 százalékát
teljesítő Oroszország gazdaságára. Az idei első félévben az orosz gazdaság
mintegy 7,3 százalékos növekedést könyvelhetett el nem kis mértékben a magas szénhidrogénárak
miatt, stabilizálódott az ország pénzügyi piaca, s a petrodollárok szanálták a
devizaháztartást is. Hagyományosan az orosz olajfajták exportára alacsonyabb a világpiacinál,
ami kedvez az orosz szénhidrogén-felhasználó Magyarországnak is. A csúcsokat döntő
olajár feltornázza a fejlett országok inflációs várakozásait. Járai Zsigmond pénzügyminiszter
részben a magas nemzetközi olajárra hivatkozva a kormány idei inflációs várakozását
az eredeti 6-7 százalékról 8-9 százalékra módosította. A Mol egyelőre nem emeli az
árait. A hazai közlekedési vállalatok gazdálkodását minden bizonnyal érzékenyen
érinti az üzemanyagárak szárnyalása, hiszen áraikat az eredetileg tervezett infláció
szerint emelhették csak, az időközben 2-3 százalékkal magasabbra kúszott pénzromlásból
fakadó mínuszt pedig ki kell gazdálkodniuk.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek