A pénztár azt hangoztatja, hogy a betegek 8,1 milliárd forintot spórolnak meg ezzel
a lépéssel. Ez azonban csak akkor igaz, ha az orvos a legolcsóbb gyógyszert írja fel
nekik – számára azonban a medicina hatékonysága és nem a gazdaságosság a döntő
szempont. Abban az esetben, ha nem a legalacsonyabb árú gyógyszereket írja fel a gyógyulni
vágyóknak, 8 milliárddal több pénzt kell áldozniuk a gyógyulásukért.
Az árcsökkentés a Magyarországon forgalmazott 3700- féle készítmény közül
1400-at érint. Ezek között különféle magas vérnyomást csökkentő, szív- és érrendszeri
megbetegedések, fekélyek elleni készítmények, valamint antibiotikumok szerepelnek.
Az ártárgyalások alapjául, referenciaárként a hatóanyag-csoportonkénti legolcsóbb
készítmény árát vették alapul. A gyártók ettől az ártól minden gyógyszer esetében
maximum húsz százalékkal térhetnek el, különben az OEP nem folyósítja számukra a
támogatást. A magyar gyártók termelői ár-emelései 1990-től napjainkig mindvégig
az infláció alatt voltak. Idén pedig nem is emelhetnek árat, az ebből adódó költségeiket
valamiből finanszírozniuk kell. Kérdés: meddig tudják ezeket a nyomott árakat
tartani, illetve kiegyensúlyozni exportjuk növelésével? Kőrössy Péter, az OEP Gyógyszerügyi
Osztályának főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy a korábbi támogatási
rendszer következtében tényleg kialakultak egyes készítményeknél irreálisan
alacsony árak, ezek azonban a készítmények töredékénél fordulnak elő.
Bár a gyógyszeripar mind ez idáig húzóágazata volt Magyarországnak (a gyárak első
féléves eredményei 10 százalékkal haladták meg a tavalyi nyereségüket), kétséges,
hogy a kutatásokat, fejlesztéseket meddig tudják ekkora költségveszteségek mellett
tovább finanszírozni – mondta a Heteknek Hávelné Szatmári Katalin, a Gyógyszerész
Kamara elnöke. A nagy gyógyszergyártó cégek is külföldi tulajdonban vannak, ha
pedig ők úgy ítélik meg, hogy kis profittal lehet nálunk befektetni, akkor kivonják
tőkéjüket a piacról, és furcsa módon a mindig is jól prosperáló gyógyszeripar
Magyarországon válságos helyzetbe kerülhet – tette hozzá.
Az év eleje óta tartó huzavonát az váltotta ki, hogy tavaly az OEP 141 milliárd
forint gyógyszerár-támogatást folyósított. Idén viszont erre a célra 135 milliárdot
különített el – magyarázta Buzás László, a Magyar Gyógyszergyártók Országos
Szövetségének igazgatója. Ők már az év elején elmondták, hogy idén 150 milliárd
forintra van szükség, amiből finanszírozni tudják a gyártók által kért, inflációkövető
8,5 százalékos áremelést úgy, hogy a vásárló sem jár rosszul. Mivel mostanra
elfogyott az ez évre előirányzott keret, az OEP 12 milliárd forinttal megfejelte a 135
milliárdot. Ezek szerint a szigorító intézkedések, az éjfélekig tartó ártárgyalások,
idegességek és hajszoltságok elviekben két-hárommilliárd forint megtakarítása végett
folytak – nyilatkozta Buzás –, ekkora ösz-szegnél ez a szám viszont akár elszámolási
hibaszázaléknak is befér. Tehát az OEP által sikeresnek vélt ártárgyalások ideológiai
győzelmet hoztak, ami előrevetíti a következő évek keménykezű, rákényszerítő tárgyalástechnikáját.
2000. 08. 19. (IV/34)
