Néhány jó tanács: A kártyának fizetéskor nem szabad a szem elől eltűnnie, ha
kell, akkor a pincér után kell menni és figyelni, hogy mi lesz a hitelkártya sorsa.
Nem szabad a kártyát és a hozzá tartozó azonosító, úgynevezett PIN kódot együtt
tartani, mivel ez abszolút megkönnyíti a bűnözők dolgát. A legbiztosabb módszer
– szakemberek szerint – két számla vezetése. Így az egyikről csak annyi pénzt
kell átutalni a másik számlára, amennyi a napi megélhetéshez szükséges. Ezzel a
legkisebbre csökkenthető a visszaélések kockázata. Fotó: Somorjai
A kártyahamisítás technikailag viszonylag egyszer?: csak egy, a kereskedelmi
forgalomban is kapható kártyaolvasó, egy komputer és a megfelelő szoftver szükséges
ahhoz, hogy a bankkártya mágnescsíkján tárolt adatokat a hamisítók kiolvassák. Egy
ilyen szerkezet pedig könnyűszerrel elhelyezhető egy benzinkút vagy üzlet
pénztárpultja alatt, s míg a jómódúnak látszó gyanútlan vevő a számlára vár,
nem is sejti, hogy bankbetétjét rövid úton meglékelték. Ezután az adatok
átkerülnek az illegális "kártyagyárba", ahol az eredetivel azonos, csak más
névre szóló m?anyaglapocskák elkészülnek. A bűnözők útja ezt követően
külföldre vezet: Szlovéniába vagy Horvátországba, de néha Ausztriába is, ahol az
eredeti tulajdonost készpénz, vagy áruvásárlás formájában igyekeznek minél jobban
megkopasztani.
A károsultak legtöbbször a bank által küldött számlaegyenlegek útján értesülnek
"költekezésükről", s ezután le is tiltják bankkártyájukat. Egy tavaly
decemberi kormányrendelet értelmében a letiltás után minden további visszaélésért
a kibocsátó bank felelős, de amíg ez nem következik be, szinte lehetetlen
megakadályozni a pénz illegális felvételét. A legújabb informatikai rendszerek már
lehetővé teszik egy bankkártya "szokásainak" figyelemmel kísérését, és ha
azoktól jelentősen eltérő műveletet hajtanak végre, a bank figyelmeztetést kap.
Mégis, a leghatékonyabbnak ígérkező megoldás nem elektronikus, hanem jogszabályi
formában jelent meg: eszerint vitás esetekben a számlatulajdonost megilleti az
ártatlanság vélelme, és a bank köteles bizonyítani azt, hogy ügyfele követte el a
visszaélést. Ez kétségtelenül nyújt némi garanciát a pénz visszafizetésére, de
a bankoknak ez duplán káros: bizonyított lopás esetén a vétlen kuncsaft ugyan
visszakapja a hiányzó összeget, de azt nem a tolvaj, hanem a pénzintézet téríti meg
neki. Ezért a bankok, a biztosítótársaságokhoz hasonlóan, mindent elkövetnek annak
érdekében, hogy még lopás esetén is saját ügyfelük vétkességét bizonyítsák
be, hogy ne kelljen fizetniük. Ennek ellenére a tavalyi káresetek felét a kibocsátó
bankok nyelték le. Ezt megelőzendő néhány pénzintézet bevezette azt a
szolgáltatást, hogy kérésre a számlán bekövetkező bármilyen változást szöveges
üzenet formájában elküldik ügyfelük mobiltelefonjára is, s így az esetleges
illegális pénzfelvétel hamar kitudódik. Rendőrségi szakemberek ugyanakkor biztosak
abban, hogy a bankkártyák biztonsági szintjének növekedésével párhuzamosan fog
nőni az alvilág találékonysága is, amit az is bizonyít, hogy a történelem eddig
sem ismert "munkanélküliség" miatt tömegével jó útra tért bűnözőket.
2000. 08. 05. (IV/32)
