Csipgyártásban az élen
Izraeli innovációk eredményeként az utóbbi években egészen új ipari ágazatok
születtek. Az USA-t és Japánt követve Izraelben a legmagasabb az ezer főre jutó
szabadalmak száma, s a New York-i tőzsdén, illetve a Nasdaqon jegyzett vállalatok közül
a harmadik legnagyobb számban az izraeli vállalatok szerepelnek. Nem véletlen, hogy
olyan high tech vállalatok, mint az Intel, a Motorola, IBM, a Microsoft vagy a Cisco
telepítették kutatásfejlesztési bázisukat vagy leányvállalatukat Izraelbe.
Az izraeliek úttörők a telekommunikációban, és kiemelkedő felfedezéseket produkálnak
az internettechnológiában, a komputerek, a software-ek, az orvosi rendszerek, a
biotechnológia, az optikai rendszerek, a környezetvédelem, az agrotechnológia és a
biztonságtechnika területein.
Például lehet, hogy sokan nem tudják, de az olcsóbb és hazánkban is egyre kedveltebb
internet alapú telefonhívás is izraeli technológián alapul. A Tel Aviv-i székhelyű,
világhír? VocaTec nevéhez fűződik az internet protokoll-rendszer (IP), amelynek segítségével
hanghívás létesíthető számítógépes és hagyományos telefonrendszerek között. A
Los Angeles Times és a Herald Tribune lapok szerint a legtöbb olyan innováció, amely a
következő évtizedekben az internetet a létezés elengedhetetlen eszközévé fogja
tenni, Izraelből származik majd. Ma a világban zajló legizgalmasabb fejlesztések
folynak Izraelben – vallja John Sculley, az Apple Computer korábbi vezérigazgatója.
A sikerek mögött részben az áll, hogy Izrael a világ legképzettebb munkaerő-potenciáját
mondhatja magáénak. A gazdaság egyik mozgatórugója a lakosok műszaki tehetsége, de
nem utolsó sorban ötletgazdagságuk és vállalkozókedvük. Az Izrael Elektronikai és
Információs Ipari Szövetség szerint a tudósok, a mérnökök és a technikusok aránya
az alkalmazottak összlétszámának 62 százalékát teszi ki az országban, s ezer főre
vetítve itt a legmagasabb a mérnökök száma (135 fő, szemben az USA-ban és Japánban
jellemző 70 és 65 fővel). Izrael állama jelenleg mintegy 2000 olyan induló magánvállalkozással
büszkélkedik, melyek az utóbbi egy-két év alatt alakultak, s számuk ma is egyre nő.
Túlnyomó többségük az internettechnológia területén száll versenybe. A vállalkozók
egyik példaképe Yossi Vardi, akinek legidősebb fia és annak barátai fejlesztették ki
a valaha látott leghatékonyabb internetes csevegőprogramot (chat room), amely
automatikusan jelzést ad a felhasználónak, amennyiben barátai szintén rákapcsolódtak
az internetre. A ma már világhírű, ICQ (amely kiejtve a hasonló hangzású, angol "I
seek you"-ra utal) nevű, internetről letölthető szoftverbe Vardi 1996-ban 3 millió
dollárt fektetett be, s az egyébként nyereséget nem termelő vállalkozást 407 millió
dollárért vette meg 1998-ban az America OnLine (AOL), a termékre pedig később egy
fillér reklámot nem kellett költeni. A Speedbit, egy ma induló vállalkozás pedig
hasonló léptékkel haladva, egy hónap alatt szerzett 5 millió felhasználót bármiféle
reklám nélkül az internetes programjával, amelynek segítségével fele anynyi idő
alatt letölthető egy szoftver a világhálóról. Yossi Vardi szerint azért is "kaptak
rá" az izraeliek olyan gyorsan az internetre, mert annak decentralizált "felépítése
hasonlít a zsidó diaszpórára". Az izraeli sikernek a szakintézmények szerint több
összetevője van. Egyrészt kiemelkedő szerepe van annak a több mint 700 ezer kutatónak,
mérnöknek, aki jó szakmai tudással érkezett a volt Szovjetunió területéről. Másrészt
az állam aktívan vesz részt a kutatásfejlesztés támogatásában, de fontos a
fiatalok kötelező katonai ideje alatt megszerzett, óriási műszaki és elektronikai
tudás is. Az izraeliek elismerik, hogy vannak területek, ahol fejlődniük kell: ez
pedig a marketing és a stratégiai tervezés. Egy izraeli üzletember szerint az országnak
azért nincs még "Nokiája", mert hiányzik a jól szervezett üzleti gyakorlat, ami
megakadályozná, hogy Izrael "a Nyugat csúcstechnológiai cukorkás boltjává" váljon.
Az izraeliek azonban ezen a területen is bizakodóak, derül ki egy izraeli
menedzsment-tréning program szponzorának, Yair Shamirnak a Los Angeles Times számára
adott interjújából: "Lesz még nekünk Nokiánk. És nem csak egy, hanem sok."
2000. 08. 26. (IV/35)
