A szakszervezetek szerint a változtatások jóval túllépnek az európai uniós normákon,
rontják a munkahelyi tárgyalások feltételeit, csökkentik a kollektív szerződések
szerepét, munkajövedelem-csökkenést idézhetnek elő, valamint növelik a munkavállalók
kiszolgáltatottságát.
A tervezetben – a kormány szándéka ellenére – a munkaszerződésnek továbbra is
tartalmaznia kell a munkavégzés helyét (s ezzel nem a munkavállalók nem tudják megspórolni
a járulékos költségeket). Újdonságként megszabták, hogy legalább 6 munkaóra esetén
20 perc pihenőt köteles a munkaadó biztosítani. Az átirányítás alapján történő
munkavégzést évi 44 munkanapban, a kiküldetést, kirendelést és átirányítást összességében
évi 110 munkanapban határozták meg. Függőben maradt többek között a helyettesítés
és az éves túlórakeret kérdése, a heti pihenőidő szabályozása.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a kormány a
munkavállalók hátrányára kívánja megváltoztatni a törvényt. A munkavállalói
oldalt képviselő Palkovics Imre elnök a Heteknek elmondta, hogy ez a változat egy
kompromisszumos megoldás, nem örülnek annak, hogy a korábbiakhoz képest tovább
romlottak a munkavégzés jogi feltételei. Tudni kell, hogy az uniós csatlakozás sok áldozatot
követel a munkavállalóktól. Világtendenciáról van szó, a globalizációval járó
versenyképesség fokozása más országokban is hasonló következményekkel jár.
2000. 08. 26. (IV/35)
