Szekeres Imre és Torgyán József. Különböző oldalon Fotó: MTI
A bizottság ellenzéki tagjai éles hangon bírálták a miniszter beszámolóját.
Szekeres Imre (MSZP) szerint az agrárium mély válságban van, folyamatosan csökken az
ágazat termelékenysége, hiszen – mint mondta – az 1991 évi termésátlagnak
1998-ban csupán 71,6, 1999-ben 71, az idén pedig várhatóan 64 százalékát éri el.
Tehát az agrárpénzek felhasználása nem volt hatékony. A bizottsági elnök hiányolta
az agrárstratégiát, sőt megjegyezte, hogy a Széchenyi-tervben sem szerepel az ágazat
fejlesztése.
A miniszter tiltakozott és visszautasította a véleménynyilvánítást. Szerinte robbanásszer?
az ágazat teljesítménye, amelyet a Horn-kormány sodort válságba, azóta viszont határozott
léptekkel halad előre. Az országképet rendkívüli módon javítja az agrárium
helyzete, és ezt elismerik az EU-ban is. A bíráló észrevételre adott válaszában
leszögezte, sikeresen működik a támogatási rendszer, a MOSZ azért nem tudott
demonstrációt szervezni, mert a gazdák annyira meg vannak elégedve, hogy nem mennek az
utcára.
Az MSZP és Franz Rezső a szövetkezetek elleni keresztes háborúnak, illetve kivégzőosztagnak
nevezte a szövetkezetekről szóló törvénytervezetet, mivel betartása csődhullámot
indíthat el az agráriumban.
Torgyán József visszautasította ezt a felvetést is, mert mint mondta, a szövetkezetekben
volt állampárti személyiségek vannak meghatározó többségben, és ők "elgazdálkodják"
a külső tagok tulajdonrészét. Ez az állapot nem tartható tovább – mondta. A
tulajdonjog szentsége megköveteli, hogy ne legyen különbség tulajdonos és tulajdonos
között, de az is cél, hogy lebuktassuk a zsebszerződéseseket – tette hozzá a
miniszter.
A héten a mezőgazdasági bizottság is tárgyalta szövetkezeti törvényjavaslatot.
Orosz Sándor MSZP-s alelnök szerint a tervezet alkotmányellenes, mert a kormány
beavatkozik az állampolgárok vagyoni viszonyaiba, azáltal, hogy a külső üzletrésszel
rendelkező tagokat ki kell fizetniük a beltagoknak. Emellett jelentős munkanélküliségi
problémát vet fel a rendezés, mert csőd és elbocsátási hullám fenyegeti a megfelelő
összeggel nem bíró szövetkezeteket.
Raskó György agrárszakértő, MDNP-s politikus számításai szerint 20 milliárd
forintba kerülne a szövetkezeteknek a törvény betartása, de ez a legtöbb esetben nem
áll rendelkezésükre. A tagoknak bankhitelt kellene felvenniük, s ha ez nem sikerülne,
akkor el kellene adniuk a vagyontárgyaikat. A Magyar Bankszövetség földművelésügyi
tárcához eljuttatott véleménye szerint "a szövetkezeti üzletrészek kifizetése a
szövetkezetek jelentős részét felszámolásba döntheti, s ez elfogadhatatlan a
finanszírozó bankoknak." Raskó szerint a törvény végrehajtása az 1800 szövetkezetből
400-500-at a felszámolásba hajt. Ezek 50 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s így a falusi
munkanélküliek száma 70-80 ezerrel is megugorhat. Az esetleges csődhullám miatt csökken
a mezőgazdasági termelés is, ami további áremelkedést válthat ki. Amennyiben
elfogadja a parlament a javaslatot, alapvetően átrendeződik a mai agrártermelés. Több
életképtelen kisüzem jön létre, míg a professzionális árutermelés visszaesik.
Az ügy nyertesei – Raskó szerint legalábbis – a nem mezőgazdaságból élő spekulánsok,
akik meglovagolják a felszámolási hullámot, és "bagóért" felvásárolják a szövetkezeti
vagyontárgyakat, földeket.
Ez bizonyosan nem lehet érdeke az Orbán-kormánynak – szögezi le a szakember –,
politikailag sem igazán érthető, sok ellenséget fog szerezni, de nem csak az FKgP,
hanem a Fidesz, és a konzervatív tábor pozíciója is tovább fog gyengülni.
Raskó azzal a megoldással rukkolt elő, hogy az állam nyújtson segítséget az üzletrészek
megváltásában, úgy hogy a szövetkezetek kapjanak állami garanciát és kamattámogatást
a megmaradó egység reorganizációs programjához. Szerinte így lehetne a kellemest (a
szavazóbázis jobboldali erősítését), és a hasznost (működőképes társaságok létrehozását)
összekapcsolni.
2000. 09. 23. (IV/39)
