– Akar úr, mint kutató, hogy látja, a gazdaság állapota mennyire engedi
meg a költekező költségvetést?
– Arra kell számítani, hogy a jövő év – egyensúlyi szempontból –
nem lesz olyan jó, mint az idei. A gazdaság növekedését az export bővülése motorizálja,
s az idei ütemet nem tudja megtartani jövőre, mert a felvevő piac, az EU növekedése
lassulni fog. S mivel jövőre várhatóan növekszik a lakosság fogyasztása, meg fog
ugrani az import, és ez kedvezőtlenül alakítja a külkereskedelmi egyensúlyt. A két
évre szóló költségvetésben sem az infláció, sem a gazdasági növekedés nem reális,
nagyobb lesz a pénzromlás mértéke, és csökkenni fog a növekedés dinamikája.
– Mennyiben választási indíttatású a tervezet?
– A készülő, kétszer egyéves költségvetés egyértelműen választási
jellegű, felpuhult az előző évekhez képest: minden korábbinál nagyobb költekezés
érhető tetten. A korábbi költségvetések kemény megszorításokat tartalmaztak, a jövő
évi azonban úgy oldja meg a költekezést, hogy egyrészt az idén keletkezett többletet
átviszi a jövő évre, másrészt a jövő évi kiadásokból átvisz a következő évre,
lásd a pedagógusoknak ígért 20 százalékos bérfejlesztést, amit csak a második félévben
ad oda. A költekezés mértéke egyébként felér a GDP 1 százalékának megfelelő összeggel.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy 0,5-1 százalékos túlköltekezés minden választási
évben előfordul, úgyhogy ez az egyszázaléknyi még elmegy, még korrigálható lesz.
– A Fidesz-frakció és a kormány is életszínvonal-emelést ígér a következő
két évben. Az előzetesen bejelentett béremelések mennyiben tudnak valóban hozzájárulni
a jobb életminőséghez ?
– Annyi már most is látható, hogy valóban nagyobb lesz a lakosság
fogyasztása, a bejelentett béremelések miatt valóban lesz némi javulás, de sajnos
nem látványos. Azoknál a családoknál pedig, ahol egyáltalán nincs, vagy csak egy
gyermek van, emelkedni fog az adóteher. Némileg javul ugyan a nyugdíjasok helyzete is,
de nem számottevően. A pénzügyi tárca egyszázalékos adóteher-csökkenéssel számol,
ez azonban csak akkor igaz, ha 6 százalékos lesz az infláció, és alacsony mérték?
lesz a bérkiáramlás. A minimálbér 40 ezer forintra emelésének a hatása még ugyan
nem látható tisztán, mindenesetre igaz, hogy megváltoztatja a bérszerkezetet, s a
tervezettnél valószínűleg nagyobb lesz a bérkiáramlás is, ugyanis nemcsak az állami
szektorban, hanem a versenyszférában is emelni fogják a béreket. Ez pedig nagyobb
fogyasztásra ösztönzi az embereket, s így némileg tényleg emelkedhet majd az életszínvonal.
A bejelentett béremelések viszont a társadalom nagy részét nem érintik.
– Mennyire játszik ebben szerepet a nyugdíjasoknak ígért 10,5 százalékos
emelés? Kuncze Gábor ezt az egyik napilapban a Fidesz "megtévesztő csábtáncának"
nevezte.
– Ez egy csalafinta javaslat, a költségvetésben ugyanis az infláció újra
alábecsült, és feszültség van a kiadási oldalon. Ez a 10,5 százalékos emelés
tulajdonképpen nem más, mint az az emelés, ami törvény szerint is megilleti a nyugdíjasokat,
hiszen a törvény által előírt nyugdíj az inflációval korrigálva körülbelül
ennyit tenne ki.
– A kétszer egyéves költségvetés láttán már biztosra vehető, hogy
ebben a ciklusban nem folytatódik az államháztartás reformja. Nem történt rendszer
érték? változás például az egészségügyben és az agráriumban sem. Ön szerint középtávon
milyen hatással lesz mindez?
– Ha közeli időben, mondjuk négy év múlva lesz az EU-csatlakozás, még pótolni
lehet a reformokat 2006-7 után is. A csatlakozás ugyanis egyszeri növekedést ösztönző
hatású lesz, újabb beruházások és uniós források nyílnak meg. Ebben az esetben
dinamikus maradhat a gazdasági növekedés. Akkor viszont, ha később lesz csak mód a
csatlakozásra, az elmaradt reformoknak növekedésrontó hatása lesz, és ez 2006 után
már éreztetné a hatását. Az a kérdés, hogy meddig tudunk a növekedési pályán
maradni, mert felzárkózás csak dinamikus növekedés mellett lehetséges. Reformok híján
ugyanis leesne a növekedés üteme, és belesimulnánk az európai évi 2-3 százalékos
gazdasági növekedésbe, s ez csak a különbség megőrzéséhez lenne elegendő, felzárkózáshoz
már nem.
2000. 09. 16. (IV/38)
