Drucker György, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának főtitkára a távirati irodának
elmondta, minden lehetséges lépést meg fognak tenni annak érdekében, hogy a kormányt
jobb belátásra bírják. Ez a lépés ugyanis figyelmen kívül hagyja a piaci
viszonyokat, az ipari fogyasztóknál jelentkező nagyarányú emelés pedig továbbgyűrűzik
a lakosság felé.
Szaniszló Mihály, az IEF elnöke lapunknak kifejtette, a nagy felhasználók között különböző
hőerőművek vannak, akik villamosenergiát állítanak elő. Költségszerkezetük nagy
százalékát a gáz adja, ezért nagymérték? költségemelkedést okozna számukra az
említett áremelés, s ez továbbgyűrűzve több céget is válságos helyzetbe hozna.
Akár 10-15 százalékkal is drágulhatna a villamosenergia, ami kihatással lehet a nagy
energiafelhasználók által előállított termékek árára is (mint például a kenyérre),
valamint a távhőszolgáltató cégek többségére. Ha pedig ezek a cégek kénytelenek
magasabb áron vásárolni, akkor a költségeiket áraikban is érvényesíteni fogják.
Ez becslések szerint elérheti akár a 15-20 százalékos drágulást is, s mindezt végső
soron a fogyasztó fizetné meg, ennél pedig kedvezőbb lett volna a szociális kompenzáció
– mondta Szaniszló.
Matolcsy György gazdasági miniszter szerint természetes, hogy sorra tiltakoznak a
nagyfogyasztók, majd megjegyezte, az áremelés megtakarításra kényszeríti a
nagyfogyasztókat és a termelő cégeket.
A kormány célja az – tette hozzá –, hogy a lakosságot, a kommunális intézményeket,
az egészségügyi és a szociális létesítményeket ne érje olyan mértékben a gázáremelés,
mint a multinacionális cégeket.
Nem szerencsés ez a durva áremelés – mondta Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Rt. elnöke.
Ez kemény lépés a kormány részéről, és ráadásul visszataszító, hogy kicsit
populista felhanggal indokol, mondván, a multik fizessenek csak, ne a jó magyar polgárok.
A Pénzügyminisztérium lapunk érdeklődésére közölte: nem módosítja a jövő évi
inflációs várakozásait a gázáremelés miatt, mivel a tárca azzal számol, hogy
maximálisan 0,3 százalékponttal növelné ez a pénzromlás mértékét.
A beharangozott megállapodás egyértelm? nyertese a Mol: részvényei a bejelentést követően
szárnyalni kezdtek a tőzsdén. A Credit Suisse First Boston befektetési bank pedig
bejelentette, a Mol-papírok 12 havi célárát 8 524 forintra emelte. (Jelenleg a Mol ára
5 000 forint körül mozog.) Az olajtársaság az egyezséggel az elmaradt gázáremelésből
származó 100 milliárd forintos veszteségét 25 milliárdra lefaraghatná, a kormány
pedig felszabadulhatna a Mol által indított perek súlya alól.
2000. 10. 21. (IV/43)
