Orbán Viktor, Járai Zsigmond, Varga Mihály. Két évre koncentrálnak
Fotó: MTI
Mind az MSZP, mind az SZDSZ vezérszónokai jogszabály- és modernizációellenesnek,
valamint megalapozatlannak ítélték a kormány kétéves költségvetési tervét. Törvényellenes
a tekintetben, hogy az államháztartási törvény csak egy évre szóló költségvetést
ismer el, s a törvény módosítása a költségvetés benyújtásáig nem történt meg.
Szakmai oldalról azért tartják megalapozatlannak, mert egyrészt a külgazdasági tényezők
két évre előre nehezen kiszámíthatók (lásd az idei olajár és euró árfolyamváltozását),
másrészt pedig azért, mert a terv prognózisai nincsenek összhangban a valósággal (például
az idei inflációs adatok nem a várakozásoknak megfelelően alakultak), így a bevételek
és a kiadások nem korrekt számításokon alapulnak. A bizonytalan alapok 2002-re
fokozottan jelentkeznek. Modernizációellenes pedig a tekintetben, hogy nincsen reformlépés
a válságágazatokban: sem az egészségügyben, sem az agráriumban, sem az oktatásban.
Az MSZP alternatív költségvetési tervet nyújtott be a parlamentbe. Kuncze Gábor
szabaddemokrata frakcióvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a kétéves költségvetés
tükrében megállapítható, a kormány nem teljesítette a programjában foglaltakat (adó-,
egészségügyi, társadalombiztosítási, közigazgatási reform, a mezőgazdaság
szerkezetátalakítása). Ellenzéki szónokok ismételten nehezményezték a tudatosan
alultervezett inflációt, illetve azt, hogy az emiatt keletkező többlet százmilliárdok
elosztásába nincsen beleszólásuk.
Járai Zsigmond expozéjában elismerte, a legnagyobb feszültségforrás az inflációs
prognózis, de megalapozottnak tartja a pénzromlás jövő évi 5-7 százalékos
tervezett ütemét. A miniszter az áttörés költségvetésének nevezte a büdzsét,
mert a kétéves periódus növeli a gazdálkodás stabilitását, az előreláthatóságot.
A gyors gazdasági növekedés megalapozza az életszínvonal emelkedését és a munkanélküliség
csökkenését – mondta. A költségvetés prioritásai között szerepel az
otthonteremtési- és a családtámogatás, a családi adókedvezmény jövőre 60 százalékkal
nő, a gyed felső határa pedig 51 ezer forintról 80 majd 83 ezer forintra emelkedik.
Jelentősebb nyugdíj- és béremelés is szerepel a tervezetben. A Széchenyi terv részeként
az infrastruktúra-, az idegenforgalom és a kis- és középvállalkozások fejlesztésére
is nagyobb forrás szerepel. Az államháztartás hiánya a következő két évben csak
lassan, néhány tized százalékkal csökken, viszont az államadósság a GDP 54,6 százalékára
szorul vissza.
Az egyes tárcák "pénzelése" között óriási különbség van. Jövőre kiugróan
(69%-kal) több támogatásban részesül a Miniszterelnöki Hivatal, ami jórészt az 53
milliárd forintos általános tartalék és a köztisztviselői életpálya kialakítására
szolgáló összeg jelenlétének köszönhető. A Gazdasági Minisztérium is kiemelkedő
(39 %-os) többlettel gazdálkodik jövőre, amibe beleszámítják a Széchenyi tervre
elkülönített 290 milliárd forintot. A Külügy 28, a Honvédelmi 25, a Földművelésügyi
Minisztérium pedig 19 százalékkal több adóforinttal bír jövőre. A beharangozott
családtámogatás ellenére viszont a Szociális és Családügyi Minisztérium 8 százalékkal
kevesebb támogatást kap, ezt kell beosztania. Hasonlóképpen az egészségügyi tárca
is – a megígért bérfejlesztés ellenére is – csak 8 százalékkal több pénzzel kénytelen
gazdálkodni. A környezetvédelem – dacára az uniós csatlakozás kihívásainak – a
legmostohább gyermek, hiszen jövőre és azután is kevesebb pénzt kap, mint az idén.
Kiemelten kevesebb támogatásra számíthatnak két év viszonylatában a bíróságok, míg
az egyházak hitéleti és ingatlanrekonstrukciós támogatása jelentősen meghaladja az
ideit.
Csillag István, a Pénzügykutató Rt. általános igazgatója lapunk kérdésére
elmondta, a költségvetés tervezésében alapvető szemléletbeli változás van: a pénzügyi
tárca nem az idei fejleményeket, hanem az idei büdzsé tervszámait vette alapul,
amelyek – mint tudjuk – azóta több ponton is meghiúsultak (például a GDP növekedése
és az infláció is magasabb lett), nem tiszta tehát az az alap, amire a kétéves költségvetés
épül. A tervezet benyújtásakor már látható volt az inflációs számítások csúfos
kudarca.
Amennyiben a parlament elfogadja a kétéves büdzsét, meg fog nőni a kormány manőverezési
lehetősége, hiszen az ideihez hasonlóan (az áfa és az szja révén) többletbevételre
tesz szert az állam. Az a tény, hogy a kormány az idei után a következő évekre is
tudatosan alultervezi az inflációt, kiismerhetetlenné teszi a háztartások és a vállalkozók
számára az inflációs várakozásokat. A kétéves költségvetés ezzel a kormány
gazdaságpolitikájának hitelességét is veszélyezteti. Úgy is fogalmazhatnék –
mondta Csillag –, hogy visszajöhet a "régi szemét", azaz a szocialista időkre
jellemző gazdaságpolitikai kiszámíthatatlanság. Kár – állapította meg az igazgató
–, mert Magyarország a fejlődésben fényévekre megelőzte a volt szocialista országokat.
Nem lesz ugyan Bokros-csomag, de ez a következményei miatt néhány évet elvesz az életünkből.
Növeli a hátrányos helyzetűek kiszolgáltatottságát, befolyásolja a vállalatok árképzését.
A költségvetésnek ez a formája nem kedvező a külföldi piac szemszögéből sem: a
befektetők óvatosakká válnak, hiszen áttekinthető, világos gazdaságpolitikára van
szükség ahhoz, hogy a tőke Magyarországra jöjjön.
2000. 10. 21. (IV/43)
