Az érintett kormányok egyre inkább felismerik a tőkeberuházások jelentőségét,
és törekednek arra, hogy minél inkább vonzóvá tegyék gazdaságukat a külföldi
befektetők számára. Ez új kihívások elé állítja a kormányokat: a beáramló tőke
mennyiségén kívül fontos a pénz minősége is. "Jó minőség?" a tőkeberuházás
akkor, ha szoros kapcsolatban van a hazai gazdasággal, ösztönzi a befektetést és a
szakképzést. Az adott ország kormányának a feladata az, hogy ezt a "jó minőség?"
tőkét az országba vonzza az infrastruktúra fejlesztésével, támogatásokkal stb.
A tőkeexportőröket vizsgáló jelentés az Egyesült Államokról megállapítja, hogy
1999-ben tovább növekedett az ország közvetlen tőkebefektetésének mértéke (151
milliárdos rekordot érve el). Mivel a növekedés üteme az előző évekhez képest
gyengült, a rangsorban az USA-t megelőzte Nagy-Britannia. Az amerikai tőke legnagyobb
fogadója az Egyesült Királyság volt, a fejlődő országok közül Latin-Amerika és a
karibi térség országai a legnagyobb partnerek. Az előző évekhez hasonlóan a külföldi
befektetések főleg pénzügyi, biztosítási és ingatlan ügyletek voltak (ezek együttesen
az összes kivitel egyharmadát adják).
A tőke befogadása tekintetében az USA még mindig az első helyen áll. 1999-ben 276
milliárd dolláros behozatallal lett a világ legnagyobb tőkebefogadó országa. Az
1997-98-as csökkenés után a Japánból származó tőkebeáramlás mértéke is visszaállt
a régi szintre.
Az Európai Unió tőkeexportőr szerepe az elmúlt hat évben folyamatosan erősödött
– adta közre az ENSZ. Az EU vállalatainak tőkekihelyezése 20 százalékkal nőtt
1998-hoz képest. Megőrizte vezető státusát az Egyesült Királyság (az összes uniós
befektetés 39 százalékát adja), utána következik Franciaország, Németország és
Hollandia.
Közép-Kelet-Európa ebből a szempontból (sem) élenjáró régió, meglátszik az,
hogy a globális tőkeáramlás folyamatába későn kapcsolódott be. Tavaly összesen 23
milliárd dollár külföldi tőke érkezett a térség országaiba, ami az öszszesnek
csupán 3 százalékát éri el (Latin-Amerika a tőke 9 százalékát vonzza). A térség
vezető országai továbbra is Lengyelország, Csehország, Oroszország és Magyarország.
A legnagyobb fogadóország a térségben – hazai piac nagysága miatt – Lengyelország,
Csehország pedig privatizációs politikájának változása miatt lett vonzó.
Magyarország tőkevonzó-képessége messze kiemelkedő a térségben, azonban saját
sikerünk áldozatai vagyunk, mivel a befektetők a profitjuk meghatározó részét
kiviszik az országból. A nagy kérdés az, hogyan lehet újra befektetésre ösztönözni
a letelepedett multinacionális vállalatokat – mondta a tanulmány bemutatása kapcsán
Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. Majd hozzátette, ehhez az
szükséges, hogy az állam biztosítsa a jogi stabilitást. Óriási kihívásnak nevezte
azt, hogy a kormány miként tudja maxi-malizálni a glo-balizáció előnyeit annak érdekében,
hogy minél kevésbé legyen egyenlőtlen a haszon megoszlása.
2000. 10. 07. (IV/41)
