Az AmCham 560 tagvállalata 22 országból származik, és 1989 óta az összes külföldi befektetések mintegy 63 százalékát tudják magukénak. Csaknem 9 milliárd dollár érték? áruval az éves magyar export 35 százalékát termelik. A számok is mutatják: nem lehet közömbös, hogy ez a befektetői réteg milyen véleménnyel van az idén eddig 340 milliárd forint érték? közbeszerzési eljárásokról.
A jelenlegi helyzet lehetőséget teremt arra, hogy szubjektíven értékeljék a tendereket. A tapasztalat az, hogy az lesz a győztes, akit a tendert kiíró nyertesnek akar nyilvánítani és nem az, aki ténylegesen a legjobb ajánlatot adta – mondta sajtótájékoztatóján Steiner László, a szervezet jogi bizottságának elnöke. Az AmCham arra számít, hogy a törvény módosításával igazságosabb versenyhelyzet alakul ki a magyar piacon, javul a közpénzek felhasználásának áttekinthetősége, és minimálisra csökken a szubjektivitáshatás a tenderek elbírálásánál. Szerintük szükséges lenne fokozni a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát és követhetőségét is.
Visszaélésekre ad lehetőséget az, hogy a díjazott pályázatok szerződés szerinti végrehajtását utólag nem ellenőrzik. Fáth Péter lapunk kérdésére elmondta, számos olyan tendernél akad probléma, ahol a feltételek nyilvánvalóan teljesíthetetlenek. A külföldi cég ilyen esetben bekalkulálja a rövid teljesítési határidőt, azt hogy az erőforrásokat koncentrálnia kell, és ennek megfelelő ajánlatot tesz. Előfordult azonban, hogy "irreálisan jó" pályázat is érkezett, s a nyertes cég utána nem tudta időre elvégezni a szerződésben vállaltakat, a teljesítés elhúzódott, mindennek azonban semmi következménye sem lett. Az állami utóellenőrzésnek több jó példája is van Magyarországon a befektetésösztönzés területén, nem kellene hát mást tenni, mint ezeket alkalmazni a közbeszerzési eljárásoknál is – állítja Fáth.
A Közbeszerzési Tanács jogásza, dr. Fribicer Gabriella értetlenül áll a kifogások előtt. A jogásznő a Heteknek kifejtette: a törvény alapján a pályázat olyan szigorú szűrőn megy át a kiírás előtt, amely kizárja a szubjektív szempontok érvényesülését. A közbeszerzési törvény egyébként csaknem minden területen megfelel az EU előírásainak, ahol pedig eltérés van, ott a magyar szabályozás szigorúbb. "Ha ezeknek a cégeknek gondja van, nem értem, hogy miért nem fordulnak a közbeszerzési döntőbírósághoz, hiszen ez a szerv megalapozott kifogások esetén orvosolja a problémát" – hangoztatta a jogásznő. Fáth szerint ezek a próbálkozások többnyire hatástalanok maradnak, mivel legfeljebb minimális pénzbüntetést rónak ki a nyertesre, a pályázat újrakiírására azonban nem kerül sor.
Az Országgyűlés Közbeszerzési Bizottságának – melynek elnöke nemrégiben még a vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán kisgazda honatya volt – az év végéig kell benyújtania törvénymódosító javaslatait. Lapértesülések szerint az egyik módosítandó terület az ajánlati ár erőteljesebb súlyozása lehet.
Korrupciós perek Franciaországban
A nyugati demokráciák sem mentesek a pénzügyi botrányoktól, zavaros pártfinanszírozási ügyektől, sógor-komaságtól. A Transparency International által idén is elkészített 90 országot vizsgáló korrupciós rangsor szerint Franciaország a 21. helyen áll, ami azt jelenti, hogy az uniós államok sorában – Görögországot és Olaszországot maga mögött hagyva – a leginkább korrupcióval fertőzött ország.
Az Economist brit magazin Franciaországot felkavaró botrányokról készített összefoglalójában kiemelte, hogy egyre több bírósági vizsgálat indul francia bankvezetők, állami vállalatok vezetői vagy akár miniszterek ellen. A minap például kizárták Párizs polgármesterét, Jean Tiberit a jelenleg kormányzó PRP pártból tisztázatlan pénzügyi és politikai ügyei miatt. Pártfinanszírozási anomáliák miatt bírósági eljárás alatt áll a kommunista párt egyik vezetője is, de az ELF állami olajtársaság politikai indíttatású kenőpénzei miatt a korábbi pénzügy- és külügyminiszternek is bíróság elé kell állnia. A közelmúltban több banki felsővezetőnek és pénzügyminisztereknek kellett a bíróság előtt felelnie, mivel az egyik állami tulajdonú bank rekonstrukciója címén csődközelbe juttatták a bankot.
A korrupcióba keveredő politikusok és állami vezetők eseteit azzal magyarázzák, hogy egyrészt a francia vezető tisztségviselők csak ez évtől tesznek jövedelem- és vagyonnyilatkozatot; másrészről amióta a területi tanácsok és a városvezetés kezében több hatalom összpontosul, nagyobb a csábítás saját maguk, rokonságuk vagy pártjuk anyagi előnyökhöz juttatására. A PRP elnöke, Michéle Alliot-Marie szerint a pártok ambíciói meghaladják anyagi lehetőségeiket, ezért történnek "kriminális esetek" a pártok finanszírozásában. (Györök Orsolya)
2000. 11. 11. (IV/46)
