Az EU országjelentései szerint a 13 tagjelölt ország mindegyikében fejlődés tapasztalható. A demokratikus intézmények erősödése, a jogállamiság érvényesülése és az emberi jogok tiszteletben tartása terén egyaránt javulást állapít meg a dokumentum. Viszont szinte minden országnak felrótta a bizottság azt, hogy nem halad kellő ütemben a bíróságok megerősítése, és súlyosbodó problémának titulálta a korrupciót és az emberkereskedelmet, valamint a romák helyzetét. A politikai kritériumokat a tagjelöltek közül egyedül Törökország nem teljesíti. Összességében jónak mondható az országok gazdasági teljesítménye főképpen akkor, ha figyelembe vesszük az utóbbi évek válságait (Ázsia, Oroszország, Koszovó). Idén a tíz közép- és kelet-európai tagjelölt országban a GDP növekedése átlagosan 4 százalék körül alakul. A dokumentum szerint Ciprus és Málta gazdasága rendelkezik európai szint? versenyképes piacgazdasággal. Ezen a területen Bulgária és Románia van leginkább lemaradva.
A Magyarországra vonatkozó jelentésről Michel Lake az EU hazánkba akkreditált nagykövete elmondta: jó úton haladunk, a felkészülés útján. Óvott azonban attól, hogy ezt látván a kormány "kényelmesen hátradőljön", mivel még rengeteg a tennivaló.
A dokumentum megállapítja, hogy az ország a már működő piacgazdaság segítségével rövid távon minden bizonnyal képes lesz helytállni az uniós versenynyel és piaci nyomásokkal szemben. Elismerően nyugtázza a fizetési mérleg egyensúlyának javulását és a piacgazdaság intézményi alapjainak erősödését. Aggasztónak tartja ugyanakkor, hogy lassan halad az árstabilitás megteremtése, és csekélynek tartja a jelentés az elmúlt egy évben elért előrehaladást a környezetvédelemben.
Ugyanez érvényes a monetáris politikára is. A bizottság szerint a pénzügyi szektorban javítani kell a felügyelet hatékonyságát, különös tekintettel a nyugdíjalapokra, és a jelentés további erőfeszítéseket tart szükségesnek a térségek közötti egyenlőtlenségek mérséklésére és a munkaerő mobilitásának javítására.
Az Európai Bizottság ugyanakkor kifogásolja, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtt túlságosan nagy számú ügy halmozódott fel, ami nehezíti a bírói gyakorlat egységesítését és a következetes jogalkalmazást. Megújult erőfeszítéseket tart szükségesnek a korrupció elleni fellépésben is, mert ez utóbbi változatlanul problémát jelent. A vártnál jóval enyhébben fogalmaz azonban a jelentés a romakérdés kezelésének módjával kapcsolatban.
2000. 11. 11. (IV/46)
