Bohács Krisztina
– "Mai világunkban csak azok számíthatnak sikerre, akik hatékonyan és eredményesen kommunikálnak" – hangzik az idézet Geoffrey Moss nemzetközileg is ismert kommunikációs szakember könyvéből. Sokan az üzleti világban ezt egyszerűen úgy fogalmazzák meg, hogy minél jobb kommunikátorok vagyunk, annál gazdagabbak leszünk. Ön hogyan látja a siker és a kommunikáció kapcsolatát?– Ez a megállapítás – ha kissé sarkosan van is megfogalmazva – biztosan igaz. Hiszen, ha csak saját munkánkat nézzük, az értékesítés területén egy jól sikerült kommunikációs tréning után az eladási mutatók mindig magasabbak, mint a tréning előttiek. Ám én ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy azért tanuljunk meg hatékonyan kommunikálni, hogy társas kapcsolataink eredményebbek legyenek, vagyis tőlünk eltérő más személyiség? emberekkel is könnyebben megtaláljuk a kapcsolatot. Rendületlenül hiszek abban, hogy a jó kommunikációval őszintébbek és sikeresebbek lesznek az emberi kapcsolatok. Ennek aztán szükségszerű következménye lesz az , hogy a sikeres kommunikáció egy adott munkahelyen vagy vállalkozásban sokkal több pénzt eredményez.
– Miért kommunikáció-központúbb ma korunk, mint volt például hatvan évvel ezelőtt?
– A második világháború után az Egyesült Államokból indult el a kommunikációelmélet útja, míg mára már szinte minden egyetemen megtalálható a kommunikációelméleti tanszék. A kommunikációelméleti ismeretek népszerűbbé válása ugyanakkor – az információs robbanás mellett – az üzleti életnek köszönhető. A piacnak az emberek meggyőzésével kapcsolatos területe nagy szerepet játszott abban, hogy a különböző kommunikációelméleti kutatások eredményei reflektorfénybe kerültek. Hiszen ön is láthatja, a rábeszélés korában élünk. A postaládánkból és a telefonunkon keresztül ömlik a rábeszélés írott, illetve szóbeli formája.
– Milyen mértékben személyiségfüggő, és mennyire tanulható az eredményes kommunikáció? Vagyis miben segíthet a kommunikációs tréning?
– Minden kommunikációelméleti tankönyv azt vallja, hogy a hatékony kommunikáció életkortól és személyiségtől függetlenül elsajátítható. Minden szóbeli megnyilatkozásunk minimum két szinten mozog: tartalmi és nonverbális síkon. Egy jó tréning mindkét területtel kapcsolatosan tud bizonyos megszívlelendő tanácsokat adni, bizonyos helytelenül berögződött tulajdonságokat tudatosítani, szerencsés esetben javítani. Kevés ember rendelkezik például jó kérdezési technikával, magyarán nem is tud kérdezni. A nonverbális jelek közül – melyekre semennyi, vagy csak nagyon kevés tudatos figyelmet helyezünk hétköznapi interakciónk során – én talán a legfontosabbnak a helyes testtartást tartom. Ki kell javítani a hajlottságot, a görnyedtséget, de az sem árt, ha megtanítjuk, hogyan tehető a kommunikáció gesztusokkal, mimikával megfelelő tekintetkommunikációval és hanghordozással még elevenebbé és életszer?bbé. Nagy probléma ma Magyarországon, hogy a nyilvánosan megszólalóknak nemegyszer rendkívül szegényes a kommunikációs repertoárjuk. Ezen jócskán volna még mit javítani.
– Nem fél attól, hogy a tréningjein megtanult elemek bizonyos emberek kezében üres érdekérvényesítő technikává válnak, amely-lyel más embereket saját céljaik érdekében kezdenek el mozgatni?
– Én ettől sohasem félek. Van két szakszó, amit az ön által említett jelenségre szoktunk használni: ha egy egyén szóbeli és nem szóbeli kommunikációja egymást segíti, erősíti, kongruens kommunikációról beszélünk. Inkongruens a kommunikáció akkor, ha ez a két szint egymásnak ellentmond. Én azt tapasztalom, hogy a nonverbális jelek vételére az emberek nagyon érzékenyek, nem lehet őket mesterségesen felvett nonverbális jelekkel becsapni. Egy nem megfelelő tekintet, furcsa mimika, egy elhúzott száj, különböző kézzel adott zavarjelek, az orr ideges érintése mind-mind árulkodó tényezők, melyeket a hallgatóság – még ha nem is tudatosan – de azonnal érzékel. Véleményem szerint a hitelesség a politikai élettől a párkapcsolatig mindent átfog, és minden szinten a legfontosabb kommunikációs elem.
2000. 12. 02. (IV/49)
