A szó elszáll, az e-szignó megmarad
Az elektromos aláírás lényege az, hogy az interneten, vagy floppyn, illetve egyéb adathordozón küldött okiratokat megjelölhetjük egy csak általunk birtokolt "pecséttel". Erre azért van szükség, mivel a hálózaton küldött levelekhez könnyen hozzáférhet olyan személy is, aki nem kívánatos. Az elektronikus aláírás segítségével biztosíthatjuk, hogy egy levél küldőjét és a levél tartalmát (valószínűleg) nem hamisíthatják meg útközben, és egy levél írója sem tagadhatja le, hogy tőle származik a levél, ha azt aláírta.
Az e-szignó legjobb technikai megoldása a nyilvános kulcsú titkosítás, amelynek legelterjedtebb változata az RSA. E módszer szerint a küldő félnek van egy titkos és egy nyilvános kulcsa. A titkos kulcsot csak ő ismeri, a nyilvános kulcsot pedig mindenki. Ha valaki egy fontos üzenetet akar küldeni, akkor a titkos kulcsával aláírja a levelet, azaz a kulccsal kódolja. Miután a címzett megkapja a levelet, a nyilvános kulccsal tudja dekódolni, vagyis elolvasni. Ha sikerül a dekódolás után olvasható szöveget kapnia, akkor biztos lehet benne, hogy csak az írhatta a levelet, akihez a nyilvános kulcs tartozik.
Ezeket a védelmi eljárásokat már sokan használják, a NetLock Hálózatbiztonsági Kft. adatai szerint Magyarországon naponta több mint 100 ezer digitálisan aláírt és titkosított üzenetet továbbítanak. A törvények létrejöttével azonban az interneten keresztüli ügyintézés, vásárlás az eddigieknél szélesebb körben válik lehetségessé, persze ehhez nemcsak jogszabályi, hanem technikai feltételek is szükségesek.
Elektromos úton történő ügyintézésre állami szinten is vannak már kezdeményezések. Az ilyen típusú ügyintézés megvalósulását jól példázza a vállalkozói igazolványok kezelését leegyszerűsítő informatikai technológia, amelynek segítségével az állampolgárok az okmányirodánál kaphatják meg igazolványukat, ahelyett hogy több államigazgatási szervhez is kelljen fordulniuk. A rendszer az adóhatóság, a statisztikai hivatal és a Belügyminisztérium szolgáltatásait köti össze, sok időt megspórolva ezzel a kérvényezőknek. A kabinet az idén 15-17, jövőre több mint 25 milliárd forintot szán az információs társadalom létrejöttének a segítésére. A stratégia fő célja, hogy növeljék az internethez való hozzáférést, és egy úgynevezett elektronikus kormányzást hozzanak létre. Az elektronikus aláírás elterjedése fellendítheti az e-kereskedelmet is, amely további növekedésének egyik legnagyobb akadálya jelenleg a kellő biztonság hiánya, és az ebből fakadó általános bizalmatlanság.
2001. 05. 26. (V/21)
